Előre hozott bozontos szemöldök
Készülök az előre hozott választásokra, nem tudok nyugton maradni a bőrömben, hajtok mint állat, hogy végre már történjen valami.Mert most...
Készülök az előre hozott választásokra, nem tudok nyugton maradni a bőrömben, hajtok mint állat, hogy végre már történjen valami.
Mert most nincs semmi, a vak is látja, hogy ami van, az nincs. Hiába tekergetem a tekintetem, hátha belebotlok valami látványba, nincs ott semmi.
Sehol sincs semmi, elloptak már mindent, még azt is, ami sosem volt.
Rosszabbul élek, mint négy éve, de jobban, mint teszem azt, száz év múlva.
Tudom, ha ezek maradnak, semmi sem marad az országból, egyenként hazaviszik, egy árva megye, annyi se marad. (A múltkor láttam a kormányt, tömködte a zsebébe a balatont, azt hitte, nem veszem észre).
Ha nem lesznek előre hozott választások, tökön szúrom magam. Nem azért, hogy mások örüljenek, de most tényleg fontos dolgokról van szó.
Megkérdeztem a házunkból egy nénit, hogy tudjam, mit gondol az utca embere az előre hozott választásokról? Azt mondta, ő már nem jár le az utcára. De azért véleményes volt, amit mondott. Hogy ő személy szerint mindig is előre hozott választások pártján állt, már a nagyszülei is vállvetve küzdöttek azért, hogy előre legyenek hozva a választások. Az egyik nagybátyja pedig síkra szállt.
Mert a magyar ember előre hozott választás nélkül olyan, mint a partra vetett bányaló. A magyar embernek jár az előre hozott választás, veleszületett jussa.
Már beszereztem mindent, ami ilyenkor kell. A kenyerek már a spájzban vannak, csupa jó magyar fehér kenyér. Nem vettünk sokat, hatszáz kilónak ki kell tartania. (Mi is kitartunk). Tej is van a fridzsiderben, a fürdőkádat meg teliraktuk ólommentes 95-össel, jó lesz az még, ha elfogynak az olajtartalékok. Akkor majd mi diktáljuk a benzin árát, és nem a mi zsebünkre emelik kényükre-kedvükre.
Nem is egy előre hozott választás kellene, hanem több. De legalább három, hogy ne unatkozzanak azt emberek. Még mindig olcsóbb, mint mindig moziba menni. És nem a mi zsebünkből megy, ingyen van, az állam fizeti.
Az államnak van pénze, ha meg elfogy, szerez magának. Az államnak, tudjuk, vannak külföldi rokonai, ha megszorul, mármint az állam, csak ír valamelyik unokatesónak, hogy elfogyott a pénz, kűggyé‘ má‘ écci.
Léccike.
És akkor küldve lesz a pénz és minden megy tovább, mint eddig.
Úgyhogy én nem is dőlnék be olyan hülyeségeknek, amit egyébként egyre többen állítanak, hogy azért kellenek az előrehozott választások, mert Kossuth Lajos reinkarnációja pártjának fogytán a pénze. Sőt, nem csak hogy apad a mani, de már jó régen mínuszban vannak. A hitelezők meg egyre sűrűbben vonják össze a szemöldöküklet, némelyiknek olyan szigorú és bozontos a szemöldöke, mint néhai L. I. Brezsnyevé.
Aki, magunk között szólva, nem volt piskóta – ha valaki, ő aztán tényleg nem szenvedett hiányt szemöldökben.
Szóval ezért nem lehet most nekünk nyugtunk, még a nagy nyári rekkenőben sem. Ezért kell teljes harckészültségben állnunk, talpig előre hozott válaasztásokban. Nem is igazi társaság az, ahol legalább ötpercenként ne kerülne szóna az előre hozott választás. Ha valahol agyonhallgatják ezt a témát, ott biztos, hogy hazaáruló férkőzött közéjük. Vagy egy szakállas buzi. (De inkább kettő, mert egy szalkállas melegnek nincs értelme).
Értem én, hogyne érteném, hogy tetőfokára hágott az idegesség. Hogy mindenki tiszta ideg. Ha az embert nagytestű, barátságtalan arcú verőemberek fenyegetik, tényleg ijesztő tud lenni az ilyen.
Nem tudom, pártoknál hogy van, az emberek világában ez úgy történik, hogyha valakinek nincs pénze, elmegy dolgozni. Állítólag munkával is lehet pénzt keresni, igaz, többnyire nem annyit, mint munka nélkül.
De azért én készülök az előre hozott választásokra. Már vettem a kínai piacon egy csomó szavazólapot. Hogy csalni tudjak, ha majd csalni kell. Csalás nélkül nincs választás, kivéve, ha a mieink nyernek. Mert akkor ugye tiszta volt minden, mint ma született szőlészet.
(Bocs, szülészetet akartam írni, de nem sikerült).
Szívem szerint már holnap választanék, inkább nem megyek nyáron a Balatonra, megvár a magyar tenger, nem kell sietni. (Vonatkozó vicc: leszáll a repülőgép, az utasok szedelődzködnek, de a vezetőfülkében a pilóták elfelejtik kikapcsolni a mikrofont. Így azután mindenki hallja az utastérben, amint a pilóta odaszól a másodpilótához: Most felmegyek a hotelbe, megiszom egy viszkit, utána pedig jól megizélem azt a kis vörös sztyuvit. Az utastérben elszabadul a jókedv, egyedül az említett hölgy pirul el, és zavartan igyekszik minél gyorsabban elhagyni a gépet. Látva az igyekezetét, az egyik utas utána szól: nem kell annyira sietni hölgyem. Most mondta, hogy előbb még megiszik egy viszkit!)
Úgyhogy, ha szabadna bátorkodnom, én azért nem sietném el annyira azt az előre hozott választást. Mielőtt még mohón rávetnénk magunkat a perverz szavazófülkékre, hogy pajzánul magunk alá gyűrjük az erotikus urnákat, igyunk meg előtte egy jó pohár hideg sört!
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata
Mert most nincs semmi, a vak is látja, hogy ami van, az nincs. Hiába tekergetem a tekintetem, hátha belebotlok valami látványba, nincs ott semmi.
Sehol sincs semmi, elloptak már mindent, még azt is, ami sosem volt.
Rosszabbul élek, mint négy éve, de jobban, mint teszem azt, száz év múlva.
Tudom, ha ezek maradnak, semmi sem marad az országból, egyenként hazaviszik, egy árva megye, annyi se marad. (A múltkor láttam a kormányt, tömködte a zsebébe a balatont, azt hitte, nem veszem észre).
Ha nem lesznek előre hozott választások, tökön szúrom magam. Nem azért, hogy mások örüljenek, de most tényleg fontos dolgokról van szó.
Megkérdeztem a házunkból egy nénit, hogy tudjam, mit gondol az utca embere az előre hozott választásokról? Azt mondta, ő már nem jár le az utcára. De azért véleményes volt, amit mondott. Hogy ő személy szerint mindig is előre hozott választások pártján állt, már a nagyszülei is vállvetve küzdöttek azért, hogy előre legyenek hozva a választások. Az egyik nagybátyja pedig síkra szállt.
Mert a magyar ember előre hozott választás nélkül olyan, mint a partra vetett bányaló. A magyar embernek jár az előre hozott választás, veleszületett jussa.
Már beszereztem mindent, ami ilyenkor kell. A kenyerek már a spájzban vannak, csupa jó magyar fehér kenyér. Nem vettünk sokat, hatszáz kilónak ki kell tartania. (Mi is kitartunk). Tej is van a fridzsiderben, a fürdőkádat meg teliraktuk ólommentes 95-össel, jó lesz az még, ha elfogynak az olajtartalékok. Akkor majd mi diktáljuk a benzin árát, és nem a mi zsebünkre emelik kényükre-kedvükre.
Nem is egy előre hozott választás kellene, hanem több. De legalább három, hogy ne unatkozzanak azt emberek. Még mindig olcsóbb, mint mindig moziba menni. És nem a mi zsebünkből megy, ingyen van, az állam fizeti.
Az államnak van pénze, ha meg elfogy, szerez magának. Az államnak, tudjuk, vannak külföldi rokonai, ha megszorul, mármint az állam, csak ír valamelyik unokatesónak, hogy elfogyott a pénz, kűggyé‘ má‘ écci.
Léccike.
És akkor küldve lesz a pénz és minden megy tovább, mint eddig.
Úgyhogy én nem is dőlnék be olyan hülyeségeknek, amit egyébként egyre többen állítanak, hogy azért kellenek az előrehozott választások, mert Kossuth Lajos reinkarnációja pártjának fogytán a pénze. Sőt, nem csak hogy apad a mani, de már jó régen mínuszban vannak. A hitelezők meg egyre sűrűbben vonják össze a szemöldöküklet, némelyiknek olyan szigorú és bozontos a szemöldöke, mint néhai L. I. Brezsnyevé.
Aki, magunk között szólva, nem volt piskóta – ha valaki, ő aztán tényleg nem szenvedett hiányt szemöldökben.
Szóval ezért nem lehet most nekünk nyugtunk, még a nagy nyári rekkenőben sem. Ezért kell teljes harckészültségben állnunk, talpig előre hozott válaasztásokban. Nem is igazi társaság az, ahol legalább ötpercenként ne kerülne szóna az előre hozott választás. Ha valahol agyonhallgatják ezt a témát, ott biztos, hogy hazaáruló férkőzött közéjük. Vagy egy szakállas buzi. (De inkább kettő, mert egy szalkállas melegnek nincs értelme).
Értem én, hogyne érteném, hogy tetőfokára hágott az idegesség. Hogy mindenki tiszta ideg. Ha az embert nagytestű, barátságtalan arcú verőemberek fenyegetik, tényleg ijesztő tud lenni az ilyen.
Nem tudom, pártoknál hogy van, az emberek világában ez úgy történik, hogyha valakinek nincs pénze, elmegy dolgozni. Állítólag munkával is lehet pénzt keresni, igaz, többnyire nem annyit, mint munka nélkül.
De azért én készülök az előre hozott választásokra. Már vettem a kínai piacon egy csomó szavazólapot. Hogy csalni tudjak, ha majd csalni kell. Csalás nélkül nincs választás, kivéve, ha a mieink nyernek. Mert akkor ugye tiszta volt minden, mint ma született szőlészet.
(Bocs, szülészetet akartam írni, de nem sikerült).
Szívem szerint már holnap választanék, inkább nem megyek nyáron a Balatonra, megvár a magyar tenger, nem kell sietni. (Vonatkozó vicc: leszáll a repülőgép, az utasok szedelődzködnek, de a vezetőfülkében a pilóták elfelejtik kikapcsolni a mikrofont. Így azután mindenki hallja az utastérben, amint a pilóta odaszól a másodpilótához: Most felmegyek a hotelbe, megiszom egy viszkit, utána pedig jól megizélem azt a kis vörös sztyuvit. Az utastérben elszabadul a jókedv, egyedül az említett hölgy pirul el, és zavartan igyekszik minél gyorsabban elhagyni a gépet. Látva az igyekezetét, az egyik utas utána szól: nem kell annyira sietni hölgyem. Most mondta, hogy előbb még megiszik egy viszkit!)
Úgyhogy, ha szabadna bátorkodnom, én azért nem sietném el annyira azt az előre hozott választást. Mielőtt még mohón rávetnénk magunkat a perverz szavazófülkékre, hogy pajzánul magunk alá gyűrjük az erotikus urnákat, igyunk meg előtte egy jó pohár hideg sört!
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata
