Egy a tábor, egy a zászló, egy a vélemény
Az a csütörtöki nap is ugyanúgy indult, mint a többi. Mádi László, a Fidesz országgyűlési képviselője – megbízható, régi motoros, a kezdetek óta a párt frakcióját erősíti – elköszönt reggel a családjától. Két lányától, fiától, a feleségétől - este jövök, mondta, mint mindig.
Napközben sem történt semmi különös, volt valami szakmai konferencia, rutinból hozza az ilyet az ember. Azt mondta Mádi László ezen a szakmai konferencián, hogy az ingatlanadót egyelőre el kell felejteni, de megfelelő szakmai előkészítés, és a társadalommal való egyeztetés után azonban be lehet vezetni.
Nem tudni, hogy még aznap hívták-e telefonon, vagy csak pénteken reggel. És, hogy hívta-e egyáltalán valaki a Fideszből. Hogy akkor most ez, hogy is van? Hogy gondoltad, kedves Laci?
Huszonnégy óra sem telt el a felszólalása óta, és már törölték is a Fidesz képviselőinek listájáról. (Pedig, annak idején még a kormánynak is adtak 72 órát, hogy eltakarodjon).
Szűkszavú közleményben tudatták, hogy Mádi László szembement a párt irányvonalával, ezért a Fidesz törölte őt a képviselőjelöltjeinek listájáról.
Nem a párt valamely erre illetékes testülete, erre hívatott bizottsága döntött így - maga a Fidesz döntött úgy, hogy Mádi elvtárs mostantól nem jó elvtárs.
Varga Mihály elvtársból is majdnem nem jó elvtárs lett, de ő kapott még egy esélyt a Fidesztől. Varga Mihály a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban tett olyan kijelentést, amely „szembement” a Fidesz irányvonalával.
Varga Mihály azóta vissza van vonva. Nem törölték a nevét a listáról, de kapott egy utolsó figyelmeztetést. Szépen megkérték, ha lehet, mostantól ne nyilatkozzon - olyat meg különösen nem, ami nem illik be a fősodorba.
Ha valakit a Fidesz szépen megkér, azt nagyon komolyan kell venni. Ez nem egy teszetosza párt, ahol következmények nélkül lehet összevissza beszélni.
A Fidesz a rend pártja, itt nincs se visszabeszélés, sem pedig kibeszélés.
Aki nem lép egyszerre – az nemcsak rétest nem kap estére, de a húsosfazékból sem jut neki semmi.
A Fidesz demokratikus párt - dakota diktatúrával.
Aki nincs velünk, az nincs.
Idáig magánügy, mondhatnánk. Egy bolsevik típusú – azaz vezérelvű – párt belügye.
Hanem hát valahol mégsem az, merthogy a mi bőrünkre megy itt a játék.
Ezért fontos, hagyjuk-e, hogy a Fidesz kihúzza a választásokig anélkül, hogy nem mond semmit a programjáról?
Mert azt már tudjuk, hogy a mostani kormány tönkretette az országot, és hogy mindenért Gyurcsány a hibás. Mindezt tudjuk már egy ideje, de már a könyökünkön jön ki. Most már az is érdekelné a zembereket, hogyha jönnek a tisztakezűek, azok, akik még soha sem hazudtak, mire számíthatunk akkor?
Honnan lesz egymillió új munkahely, miből lesznek alacsonyabb adók, úgy, hogy közben több jut az oktatásra, a nyugdíjakra, a családokra, a kultúrára, a sportra – mindenre.
Tudjuk, hogy minden jó lesz, örülünk is neki, ahogyan kell - csak most már az is jó lenne, ha elárulnák, hogy mindezt hogyan, és miből?
Hagyják-e az emberek, hogy kihúzza a Fidesz ezzel az alibi focival a meccs végéig? Engedi-e a sajtó, a többi párt? Mit szólnak ehhez a zemberek?
Az nem vitás, már a meccs elején tetemes előnyt szereztek. Nem ők játszottak jól - az ellenfél bénázott, ahol csak lehetett. Benne volt mindenki: az árnyékra vetődő kapus, a rosszul helyezkedő hátvédek, a gyengén muzsikáló középpályások. És persze a legnagyobb helyzetet is elpuskázó csatárok „érdemeiről” se feledkezzünk meg.
Meg aztán a pálya is lejtett időnként, a bíró spori is mintha inkább a Fidesznek fújt volna.
Megvan a meccs, de a játéknak még nincs vége. Még nem fújták le, sok idő van még hátra, és valamivel addig el kell tölteni az időt.
A Fidesz már nem csinál semmit, csak öli a futballt.
Látszik a Fiúkon, hogy több gólt már nem nagyon akarnak lőni. Igaz, kapni sem. Ezért nem mondanak semmit. Majd, ha vége lesz a meccsnek, és győztesen vonulnak az öltőzőbe - talán majd akkor.
Semmit sem felvállalni, edzői utasítás, kockáztatni már nem szabad. Apró, rövid, egyszerű passzokkal operálunk - a földön tartjuk a labdát. Ezt értik a zemberek – a fejjáték bonyolult, rengeteg hibalehetőséget hordoz magában.
Ez a mostani történet nem Mádi Lászlóról szól. Vele csak üzentek a többieknek: így jár az, aki nem tartja be a szabályokat.
A mi szabályainkat, amelyek persze majd mindenki másra is vonatkoznak.
Egy a tábor, egy a zászló, egy a vélemény.
(De ki lehet az a titokzatos Fidesz, aki ilyen gyorsan eldöntötte, hogy Mádi Lászlót nem indítja a párt?)
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata