Csalóköz
Megint csalni fognak a szocialisták. Ezt nem a verebek csiripelik az utcán, nem is Mariska néni mondta, a villamosmegállóban. Jó helyről tudom...
Megint csalni fognak a szocialisták. Ezt nem a verebek csiripelik az utcán, nem is Mariska néni mondta, a villamosmegállóban. Jó helyről tudom, maga Tarlós Leveremaszemüvegedetésráugrom István a Fidesz pártoktól független kampányfőnöke állította a minap. Azt kommunikálta nekünk a kampányfőnök úr, hogy a szocialisták megint csalni fognak, meghamisítják a névjegyzékeket, hogy sokan ne menjenek el szavazni.
Tarlós Leveremaszemüvegedetésráugrom István mint mindig, ezúttal igazat beszélt. Mindenki tudja, hogy a szocialisták, szemben a Fidesszel, mindig csalnak – ha van rá lehetőségük, akkor azért, ha nincs, akkor meg azért. Most az utóbbi eset látszik fennforogni, úgyhogy jó okunk van feltételezni, hogy Tarlós Leveremaszemüvegedetésráugrom István megint fején találta az őszintét.
Mert bár ő független, egy olyan párttól független, amelynek a vezetőjéről tudjuk, hogy még soha sem hazudott. Ő maga mondta ezt, mármint Orbán pártelnök úr, hogy ő még soha sem hazudott, s egy olyan embernek, aki még sohasem hazudott, el kell hinnünk, hogy sohasem hazudott.
Ha hazudós lenne, akkor persze nem hinnénk egy szavát sem, de hát nem hazudós ő, hanem igazmondó, így aztán isszuk a szavait mint állat, hiszünk neki, oszt jónapot!
Mondjuk kicsit necces, hogy a szocialisták, akik ezer éve csalni készülnek, hogyan fogják nyélbe ütni a csalást. Merthogy az önkormányzatok többségében a 2006-os őszi választások óta jobboldali többség van. Ha ezeken a helyeken a szocialisták csalni tudnak, akkor megérdemlik. Mármint nem ők, hanem azok málészájú jobboldali önkormányzatok, ahol ölbe tett kézzel ülve nézik, hogy egy ellenzékben lévő párt erői elcsalják az orruk elől a jövőt.
Jó, tudjuk, hogy a szocik mindenre elszántak: már az anyatejjel szívták magukba a csalást, meg a nemzetközi karvalytőke is mögöttük áll.
De azért még így sem lesz könnyű csalniuk.
Főként, mivel akármennyire is furmányosak, nem tudhatják, hogy kit kell kihagyni a névjegyzékből? Merthogy, tételezzük fel, adva van a már említett Mariska néni, aki három igennel szeretne szavazni. Ez minden vágya, tulajdonképpen karon ülő kora óta arra készül, hogy voksával eltörölje a Föld felszínről a vizitdíjat, kiirtsa a Világmindenségből a tandíjat, és örök időkre lenullázza a kórházi napidíjat. Mert akkor minden jó lesz, és a nemzet is fel lesz emelkedve.
Kérdés persze, miként tudják ezek a drágalátos szocialisták rávenni ezt a drága jó Mariska nénit arra, hogy március 9-én ne menjen sehová, maradjon odahaza, veszteg a hátsó fertályán? Elvileg az is megoldás lehetne, ha egész nap a Győzikét nyomatnák a tévében, vagy a Mónikát, de ezekkel azért nem lehet biztosra menni: mi van, ha Mariska néni inkább egy 1962-ben forgatott román-magyar-szovjet koprodukciós sorozatra kattan rá, vagy a termeszek szexuális életének elhajlásait bemutató természetfilmre?
Biztonságosabb lenne Mariska nénit lehagyni a névjegyzékről. Csak hát ezzel meg a kérdés, hogy honnan szimatozzák meg a szocialisták, hogy épen őtet (sic!) kell lehagyni? Mivelhogy, bármennyire is szégyenletes, a szocik nem ismerik személyesen Mariska nénit, honnan is tudnák, hogy jól járnak vele, ha lehagyják a névjegyzékről?
Segítene persze a dolgon, hogy a Mariska néni, aki három igennel szeretne szavazni, hogy Orbán pártelnök úr jövője végre ismét elkezdődhessen, maga jelentkezik a szociknál, mondván: hagyják már őt le a névjegyzékről! Azok persze ezer örömmel megteszik, Mariska néni meg már vágtat is a hírtévésekhez, vagy a nemzetesekhez, hogy országos botrány van kilátásban.
Amiben persze van valami. Nálunk valamilyen országos botrány mindig kilátásban van. Legalábbis, amióta a pártelnök úr, akinek a jövője köztudottan három igennel kezdődik, ellenzékben kénytelen kormányozni.
Azóta nincs nap országos botrány nélkül.
Pedig lehetne.
Ki kellene próbálni - hátha lenne rá igény.
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata
