Demcsák Zsuzsa, aki április elejétől lesz a kormány sokadik szóvivője, még egyetlen szót sem vitt, máris egy sor támadásnak lett kitéve. A fehérneműs fotókkal nem is volna különösebb baj, a fiatal nő még a mostaninál is fiatalabb korában az egyik kereskedelmi televíziónál – na jó, utána néztem, a TV2-nél – dolgozott, s mindeközben az egyik férfimagazinban egy szál – pontosabban: két szál – fehérneműben pózolt a nagyérdemű férfilakosság örömére.

Ezek a képek korábban csak igen keveseket érdekeltek, a nála jóval többet megmutató celebekkel Dunát lehetne rekeszteni, ám most egyszerre csak mégis fontosak lettek. Én speciel legalább öt különböző helyről kaptam meg e-mailben a Demcsák Zsuzsáról készült, hiányos öltözékű fotósorozatot, nem is kívánnék álszentnek látszani, jól nézett ki a képeken, bár ha csak egyszer küldik el, az is elegendő lett volna.

Ettől még Demcsákból lehet nagyon rossz kormányszóvivő, meg persze nagyon jó is.

Azután régi interjúkat kerestek elő a szorgos sajtómunkások, amelyekből személyiségének számos lényegi vonását ismerhettük meg - egy kérdésre például évekkel ezelőtt óvatlanul azt válaszolta, hogy inkább tangát hord, mint hagyományos bugyit. Ez azután a címlapokon is megjelent, a hathasábos szalagcímekben ő lett a tangás szóvivő.

Persze, még ettől is lehet majd Demcsákból nagyon rossz szóvivő, meg hát nagyon jó is, ám ez valójában lényegtelen, ez a cikk, mint már írtam, nem róla szól. Hanem arról, hogy ettől kezdve egymást érték a „leleplező” újságcikkek, még az interneten közölt naplóját is megtalálták, amelyből kimazsolázták, hogy a kétgyermekes családanya gyermekének jó bölcsödét keres, és amelyik nem tetszik neki, oda nem adja be a gyerekét.

Még ettől is lehet majd nagyon rossz szóvivő Demcsák Zsuzsából, meg hát nagyon jó is, egyelőre nem tudhatjuk, hivatalos minőségében ugyanis még egyetlen egy szót sem vitt sehová. Majd csak április másodikán kezdi meg a szóvivést, de már most egy csomó olyan dolgot közöltek róla, amiket korábban is közölhettek volna, de nem közöltek, ők tudják miért.

Megint mondom, hátha már elfelejtődött, semmi közöm Demcsák Zsuzsához, nemrégen még azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák, a férjéről meg ennél is kevesebbet hallottam, gyakorlatilag semmit, s ha nem lesz Demcsákból kormányszóvivő, talán ez így is marad, amíg világ a világ. Így viszont kénytelenségből megtudtam, hogy Demcsák Zsuzsa férjének korábban egy nem teljesen tiszta életű úriemberrel voltak közös vállalkozásai. Tehát nem Demcsák férje követett el bűnöket, de ez persze senkit sem érdekel, az emberekben csak az marad meg, hogy van egy fiatal nő, aki tangában és rovott múltú férje társaságában elit bölcsit keres a gyereke számára.

Ettől még persze lehet, hogy Demcsák nagyon rossz szóvivő lesz, meg az is előfordulhat, hogy nagyon jó, nincs is ezzel semmi gond, ha nem idegenkednénk az általánosításoktól, azt is mondhatnánk: a sajtó már csak ilyen.

Pedig nem: a sajtó nem ilyen. Pontosabban, ami ilyen, az nem a sajtó, hanem valami egészen más. A sajtó ugyanis valamikor – és egy része még ma is – alanyt tudott egyeztetni állítmánnyal, nem gyűlt meg a baja a különböző igeidőkkel, tudta mikor kell a „ban”, és mikor a „ba” végződést használni. Ráadásul kiváló mesterei is voltak, akik magas fokon művelték a szakmát, és amellett, hogy bravúros stílusban írtak, még emberi tisztesség is volt bennük.

Persze, ma is van a sajtónak ilyen része, csak az nem ír Demcsák Zsuzsa valaha volt tangájáról, ezért azután ezt a részt jóval kevesebben olvassák, mint a kiszeltündés, anettkás, győzikés, vivakristófos vonulatot.

Április másodika után persze kiderül, milyen szóvivő lesz Demcsák Zsuzsa. Csapnivalóan rossz, kiemelkedően jó, netán olyan, mint elődei, akikről a sajtónak nevezett újságok elfelejtették megírni, hogy milyen fehérneműt viseltek, miközben bölcsődét kerestek a gyereküknek.

(A Klubháló –www.klubhalo.hu – számára írt cikk szövege)