Bübüke, mondj már valamit!
Náluk van a Bölcsek Köve, ha akarnák, bármikor megmondanák, mi lenne a megoldás. Csak most még nem jött el annak az ideje.
Egyedül ők vannak...
Náluk van a Bölcsek Köve, ha akarnák, bármikor megmondanák, mi lenne a megoldás. Csak most még nem jött el annak az ideje.
Egyedül ők vannak birtokában a Nagy Titoknak. Hogy hogyan lehetne az országot kivezetni a bajból. (Talán a világ problémáira is van receptjük, de rendes magyar ember első körben a hazára fókuszál.) Ők tudják, hogyan lehetne jobban, hatékonyabban, gyorsabban. Egyszerűbben, tisztességesebben, az emberek érdekében.
Biztosan így van, ők maguk mondják, hogy ismerik a megoldást - nem mondanák, ha nem így lenne.
El kell hinnünk nekik, mást nem is tehetünk. A hit hegyeket mozgat meg, igaz, nekünk csak dombjaink vannak, de azok legalább a mieink.
Tudják, mi a csodaszer, de nem mondják: majd ha ezek elmennek, akkor majd megmondjuk, hogy mit kell csinálni.
Én jó szívvel elhiszem nekik, hogy tényleg tudják. Miért is ne tudhatnák, amikor mindenki tudja?
Oszkár tudja, de nem mondja. Elsőre talán furcsa az egész, ha tudja a tutit, miért nem mondja! Pedig valójában nincs ebben semmi különös. Egyszerűen arról van szó, hogy ők nem hajlandók az emberek ellen összefogni. Majd ha a gonosz idegenszívűek elhúznak melegebb éghajlatra, akkor majd megmondják, mit kell tenni.
Pedig jó szakembereik vannak. Ugyanazokon az egyetemeken tanultak, ugyanazoktól a professzoroktól, ugyanazt a tananyagot hallgatták, mint a többiek. Én csak tudom: Járai évfolyamtársam volt a Közgázon, Bokros eggyel alattam járt, Simor kettővel. Jeszenszky tanított.
De ez most mind nem fontos. Ami a lényeg: adjátok ide a hatalmat, lehetőleg még ma, és akkor mi majd megmondjuk, mit kell csinálni. És a sajtó is elhúzhatna már az anyjába! Mindig azzal nyúzza ezeket a tisztakezűeket, akik még soha sem hazudtak, egyetlenegyszer nem tévedtek, nem kötöttek elvtelen kompromisszumot, köpönyeget soha nem forgattak, hogy mikor mondanak már valami konkrétabbat.
Olyan ez, mint Bübüke, aki még négy éves korában sem volt hajlandó egyetlen szót sem kiejteni a száján. A család persze aggódott, orvostól orvosig cipelték Bübükét, ám ő csak hallgatott. Aztán egyszer, már majdnem ötéves volt Bübüke, ültek az asztalnál, és az imádott gyermek váratlanul megszólalt:- Büdös a tojás – mondta Bübüke.
A család egy emberként ugrott fel, határtalan volt az öröm. - Bübüke, hát te tudsz beszélni? – Persze, hogy tudok,- válaszolta Bübüke.- És akkor miért nem mondtál idáig semmit? – Mert nem volt büdös a tojás.
Miért is kellene nekik most konkrét javaslatokkal előállni? És nemcsak javaslatokkal, hanem a megoldáshoz vezető eszközökkel. Mindenre van megoldásuk, az elképzelések készen vannak. Csak ehhez az kell, hogy ezek a mostaniak menjenek és jöhessenek ők.
Akkor majd megmondják, hogyan lehet visszaszorítani a bűnözést. Miként szüntethető meg a szegénység, mitől lesz termelékenyebb az ipar és indul növekedésnek a gazdaság. Talán még az aranylábú fiúk is újra megtanulnak futballozni. A minap is ugye, milyen amatőr góllal kaptunk ki Izraeltől. Ez a mi sorsunk: régen a szovjeteknek kellett lefeküdnünk, ha értik, mire gondolok.
Ha ezek a mostaniak elmennek, mi azonnal megmondjuk a tutit: hogyan kell sokat fogyasztani és közben keveset költeni.
Megmondjuk, hogyan kell a vízen járni!
Előrehozott választások kellenek, és máris kezdődhet a vudu varázslat.
Akkor majd mindenki dolgozni fog. Sokat és jól, lehetőleg jó munkahelyen, jó sok pénzért. Hogy sokat tudjon fogyasztani. Ha az embereknek van pénzük, és emiatt az emberek sok autót vesznek, akkor az autógyártók egyszerre csak azon veszik észre magukat, hogy van kereslet a termékükre. És akkor újra beizzítják a futószalagokat, befűtik a hideg, üresen tátongó szerelőcsarnokokat, s megint visszaveszik az elküldött munkásokat. Akik ettől kezdve még több autót tudnak majd vásárolni, amitől csak megint több autóra lesz szükség, és még több munkásra.
És az sem egy ördögtől való ötlet, hogy mindenki legyen becsületes. Ne tessék itt nekünk bűnözni, higgyék el, csúnya dolog. Tessék inkább rendesen és szorgalmasan élni. Legyen több a nyugdíj! Meg persze a pályakezdők bére, és a középkorúak illetménye.
Legyenek szebbek a nők, erősebbek a férfiak, aranyosabbak a gyerekek.
Tegyünk több mézet a madzagra!
Most csak ennyit tudok mondani programként, aztán, ha majd szépen mindenki elhúzott a francba, akkor átnézem a konkrét számokat. Ha majd még annál is bölcsebb leszek, mint amilyen most vagyok, akkor majd még frankóbban megmondom, mi legyen.
Higgyetek bennem, én még soha sem hazudtam nektek. Ha azt mondom, hogy ide nekem minden hatalmat, remélem, elhiszitek, hogy komolyan gondolom.
És kérlek benneteket, ne zaklassatok! Az összes tököm tele van már azzal, hogy mindig csak azt hallom: Bübüke, mondj már valamit!
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata
Egyedül ők vannak birtokában a Nagy Titoknak. Hogy hogyan lehetne az országot kivezetni a bajból. (Talán a világ problémáira is van receptjük, de rendes magyar ember első körben a hazára fókuszál.) Ők tudják, hogyan lehetne jobban, hatékonyabban, gyorsabban. Egyszerűbben, tisztességesebben, az emberek érdekében.
Biztosan így van, ők maguk mondják, hogy ismerik a megoldást - nem mondanák, ha nem így lenne.
El kell hinnünk nekik, mást nem is tehetünk. A hit hegyeket mozgat meg, igaz, nekünk csak dombjaink vannak, de azok legalább a mieink.
Tudják, mi a csodaszer, de nem mondják: majd ha ezek elmennek, akkor majd megmondjuk, hogy mit kell csinálni.
Én jó szívvel elhiszem nekik, hogy tényleg tudják. Miért is ne tudhatnák, amikor mindenki tudja?
Oszkár tudja, de nem mondja. Elsőre talán furcsa az egész, ha tudja a tutit, miért nem mondja! Pedig valójában nincs ebben semmi különös. Egyszerűen arról van szó, hogy ők nem hajlandók az emberek ellen összefogni. Majd ha a gonosz idegenszívűek elhúznak melegebb éghajlatra, akkor majd megmondják, mit kell tenni.
Pedig jó szakembereik vannak. Ugyanazokon az egyetemeken tanultak, ugyanazoktól a professzoroktól, ugyanazt a tananyagot hallgatták, mint a többiek. Én csak tudom: Járai évfolyamtársam volt a Közgázon, Bokros eggyel alattam járt, Simor kettővel. Jeszenszky tanított.
De ez most mind nem fontos. Ami a lényeg: adjátok ide a hatalmat, lehetőleg még ma, és akkor mi majd megmondjuk, mit kell csinálni. És a sajtó is elhúzhatna már az anyjába! Mindig azzal nyúzza ezeket a tisztakezűeket, akik még soha sem hazudtak, egyetlenegyszer nem tévedtek, nem kötöttek elvtelen kompromisszumot, köpönyeget soha nem forgattak, hogy mikor mondanak már valami konkrétabbat.
Olyan ez, mint Bübüke, aki még négy éves korában sem volt hajlandó egyetlen szót sem kiejteni a száján. A család persze aggódott, orvostól orvosig cipelték Bübükét, ám ő csak hallgatott. Aztán egyszer, már majdnem ötéves volt Bübüke, ültek az asztalnál, és az imádott gyermek váratlanul megszólalt:- Büdös a tojás – mondta Bübüke.
A család egy emberként ugrott fel, határtalan volt az öröm. - Bübüke, hát te tudsz beszélni? – Persze, hogy tudok,- válaszolta Bübüke.- És akkor miért nem mondtál idáig semmit? – Mert nem volt büdös a tojás.
Miért is kellene nekik most konkrét javaslatokkal előállni? És nemcsak javaslatokkal, hanem a megoldáshoz vezető eszközökkel. Mindenre van megoldásuk, az elképzelések készen vannak. Csak ehhez az kell, hogy ezek a mostaniak menjenek és jöhessenek ők.
Akkor majd megmondják, hogyan lehet visszaszorítani a bűnözést. Miként szüntethető meg a szegénység, mitől lesz termelékenyebb az ipar és indul növekedésnek a gazdaság. Talán még az aranylábú fiúk is újra megtanulnak futballozni. A minap is ugye, milyen amatőr góllal kaptunk ki Izraeltől. Ez a mi sorsunk: régen a szovjeteknek kellett lefeküdnünk, ha értik, mire gondolok.
Ha ezek a mostaniak elmennek, mi azonnal megmondjuk a tutit: hogyan kell sokat fogyasztani és közben keveset költeni.
Megmondjuk, hogyan kell a vízen járni!
Előrehozott választások kellenek, és máris kezdődhet a vudu varázslat.
Akkor majd mindenki dolgozni fog. Sokat és jól, lehetőleg jó munkahelyen, jó sok pénzért. Hogy sokat tudjon fogyasztani. Ha az embereknek van pénzük, és emiatt az emberek sok autót vesznek, akkor az autógyártók egyszerre csak azon veszik észre magukat, hogy van kereslet a termékükre. És akkor újra beizzítják a futószalagokat, befűtik a hideg, üresen tátongó szerelőcsarnokokat, s megint visszaveszik az elküldött munkásokat. Akik ettől kezdve még több autót tudnak majd vásárolni, amitől csak megint több autóra lesz szükség, és még több munkásra.
És az sem egy ördögtől való ötlet, hogy mindenki legyen becsületes. Ne tessék itt nekünk bűnözni, higgyék el, csúnya dolog. Tessék inkább rendesen és szorgalmasan élni. Legyen több a nyugdíj! Meg persze a pályakezdők bére, és a középkorúak illetménye.
Legyenek szebbek a nők, erősebbek a férfiak, aranyosabbak a gyerekek.
Tegyünk több mézet a madzagra!
Most csak ennyit tudok mondani programként, aztán, ha majd szépen mindenki elhúzott a francba, akkor átnézem a konkrét számokat. Ha majd még annál is bölcsebb leszek, mint amilyen most vagyok, akkor majd még frankóbban megmondom, mi legyen.
Higgyetek bennem, én még soha sem hazudtam nektek. Ha azt mondom, hogy ide nekem minden hatalmat, remélem, elhiszitek, hogy komolyan gondolom.
És kérlek benneteket, ne zaklassatok! Az összes tököm tele van már azzal, hogy mindig csak azt hallom: Bübüke, mondj már valamit!
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata
