Az Ember Aki Még Soha Sem Hazudott
Tizedik alkalommal értékelte az országot az örök és megbonthatatlan vezér. Minden évben ittuk a szavait, volt hogy meg is ittasultunk kissé. Eddig...
Tizedik alkalommal értékelte az országot az örök és megbonthatatlan vezér. Minden évben ittuk a szavait, volt hogy meg is ittasultunk kissé. Eddig a legjobb a negyedik beszéd volt, akkor finom kis borzongásokat éreztünk a lelkünkben, már akkor sejtettük, hogy majd mozdulni tudunk, ha majd mozdulni kell. Igyekszem nagyon visszafogottan fogalmazni: ez a mostani, a jubileumi tizedik országértékelő, a Világegyetem Legjobb Országértékelő Beszéde volt.
Mert most már tudom, mit kell tennem, és ezt annak az embernek köszönhetem, aki még sohasem hazudott. Idáig lehajtott fejjel bandukoltam a nagyvilágban, félve néztem magam mögé, hátha jön ott valaki, hozzám hasonló szerencsétlen számkivetett, aki szintén bizonytalanul és félve néz maga mögé.
Amióta az ellenzéki párt örök és megbonthatatlan vezérének beszédét hallottam, tudom, hogy a jó jobb, mint a rossz. És sokkal jobb nekem, hogyha szép az idő, mintha hidegen fújna a szél, és szakadna az eső. Ha meg vidám vagyok, akkor sokkal jobb a kedvem, mint akkor, amikor szomorúnak érzem magam.
A világ egyszerű, és ez így van jól: nem kell túlbonyolítani a dolgokat. Az ember, aki még soha nem hazudott, végre felnyitotta a szemünket: mert az tényleg nem jó, hogy az egyetemeken tandíjat kell fizetni - ennél például sokkal jobb lenne, ha nem kellene. Egyszerű, könnyen felfogható, gyorsan elfogyasztható gondolatok kellenek ma a magyarnak, kerülni kell a jelzős szerkezeteket, a bonyolult, összetett mondatokat.
Pattogós vezényszavak illenek hozzánk, amelyekre ütemesen tapsolhat a nép, s fel tud állni ültőhelyéből, ami a túlélés szempontjából a világnak ezen a táján mindig is fontos volt.
Az Ember, Aki Még Soha Sem Hazudott, mindig azt mondja, amit mi hallani szeretnénk.
És biztosak lehetünk benne: amit ő megígér, az meg ígérve.
Az amerikai magyar Népszava Szabadság számára írt cikk írott változata
