Akit a mozdony üstje megcsapott
Gaskó István a VDSZSZ és a Liga elnöke ma ismert ember. Ismertsége a vezető politikusokéival vetekszik, s messze megelőzi a neves színészekét és sportolókét - talán csak a celebvilág nagyjainak nem érhet a nyomába.
Fidesz-közeli szakszervezeti vezetőnek mondják Gaskót, amit ő, amikor csak teheti, tagad. Mintha a Fidesz szitokszó lenne a mai Magyarországon! Mindesetre a mostanit megelőző vasúti sztrájk előtt néhány nappal Orbán Viktorral beszélgetett – ha ők mondják, hajlamosak vagyunk elhinni, hogy nem sztrájkról, munkabeszüntetésekről esett szó közöttük. Nyilván megvitatták az időjárás aktuális kérdéseit, majd, mint ahogyan az férfiemberek között szokás, szót ejtettek a nőkről és a fociról. Rossz nyelvek szerint a következő Fidesz kormányban Gaskó a közlekedési tárca egyik aspiránsa – a hozzáértők viszont azt mondják, hogy Orbánnak ennél azért több a sütnivalója.
Pontos adatok híján nem tudni, hogy a fősztrájkszervező hívó szavára hallgató vasutasok közül hányan tudják, hogy a főnök, aki az ő érdekeiket hivatott képviselni, reggelenként egy, az átlagos vasutas számára sok ezer fényévnyi távolságban lévő ételliftes luxusvillából indul hadba az övéiért. És azt is csak ritkán szellőzteti meg a média, hogy hősünk havi jövedelme egymillió forint körül alakul.
Ettől még akár igaza is lehetne a sztrájkot illetően. Csakhogy ez a mostani munkabeszüntetés nem Gaskó Istvánról, még csak nem is az ünnepek előtt lehetetlen helyzetbe kerülő utasokról szól. A decemberi sztrájk a világgazdasági válság által is sújtott Magyarországról szól. Arról az országról, amit a Gaskó-közeli politikai erők napjában többször is, fennkölten hazaként emlegetnek. Hogy megmarad-e a munkahely, s megmarad-e a Magyarország?
A MÁV START-ot - Gaskó István munkahelyét - úgy tűnik, most alaposan sikerült tönkrevágni. Az eddigi veszteség forintban számolva 1 milliárd - az erkölcsi kárt még nem mérte föl senki. Az állam persze majd kifizeti a vasúttársaság veszteségeit. Idáig is mindig kifizette - ha bármi probléma adódott, az állam gond nélkül a zsebébe nyúlt.
Vagyis hát a mi zsebünkbe. Merthogy az államnak nincsen saját pénze. Nincsenek külföldi rokonai, még egy gazdag nagybácsikája sem él Amerikában. Az államnak mi vagyunk az egyetlen hozzátartozói, mi, magyarországi adófizetők. Ha pénz kell neki, tőlünk veszi el.
Mi pedig adunk, mert mi mást is tehetnénk. Van miből. Ételliftes házra ugyan nem futja nekünk – még egy-két ilyen sztrájk és másmilyenre sem.
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata
