A szocializmus úttyán (ejcsd: út-ján)
Az oroszok már Fideszben vannak, úgyhogy, kéretik mostantól komolyan venni Orbán Viktort, nem legyinteni rá, mert ő már nem egy hebehurgya, kótyagos fiatalember, aki meggondolatlanul kárál összevissza, és közben véletlenül bedönti a forintot. Ne tessék róla azt gondolni, hogy egyszer ezt mondja, máskor meg azt, sőt, van, amikor éppen az ellenkezőjét annak, mint amit néhány nappal korábban állított.
Orbán egy ideje megkomolyodott, ami abból is látszik, hogy mostanában leginkább forradalomról és szabadságharcról prédikál.
Hadban állunk mi magyarok, lássuk be. Van már ebben gyakorlatunk, több, is mint amennyi szerettünk volna: a történelem során meglehetősen huzatosnak bizonyult ez a Kárpát-medencébe szorult kicsiny, ám kedves haza. Évszázadokon át hősiesen védtük a Nyugatot a Keletről támadó hordák ellen, most meg épp a fordítottja történik: keletről jön a fény, vigyázó szemetek Moszkvára/Pekingre vessétek!
Meg kell védeni magunkat a nyugattól, ez most a legújabb. Lehet, a Magyar Köztársaság viktátorának a fejében már régóta összeállt a gondolat, csak most jött el az ideje – lásd még: itt az idő – hogy megossza velünk, amiről legutóbb Tusványoson méltóztatott kommunikálni a nagyvilággal.
A nyugati világ, a nyugati típusú kapitalizmus, mondta Orbán Tusványoson, erkölcsi válságban van. Naná, mi másban is lenne? Sejtettük már egy ideje, hogy valami nem stimmel a kapitalizmussal, bárhová is szagoltunk a Lajtán túl, mindenhonnan a rothadás bűzös lehelete áradt. Akinek volt szeme hozzá, magát a sötét árnyként imbolygó hanyatló kapitalizmust is láthatta, amint megállíthatatlanul száguld a szakadék felé.
Soha rosszabb, gyötrelmesebb rémlátomást, mint a hanyatló kapitalizmus haláltáncát. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Amerikában verik a négereket, akkor innentől már teljesen nyilvánvaló, hogy Orbánnak minimum igaza volt, amikor a Videoton – Maribor meccset választotta az IMF delegációja helyett.
A Valutaalap küldöttsége ugyanis arról akart vele beszélgetni, amit nem szeret, és amihez nem is nagyon ért. Jelesül a gazdaságról: hogy akkor most hogyan is lesz azzal a hiánnyal és a bankadóval, nem is szólva a jegybankelnök fizetéséről.
Érthető, hogy Orbán nem kívánt velük tárgyalni ezekről a kérdésekről: vannak ezeknél jóval izgalmasabb, férfiember számára szignifikánsabb témák. Mint például, hogy ki legyen a bal-bekk Mezey Gyuri bácsi csapatában, valamint, hogy feljebb tolja-e a védekezését a Vidi, vagy inkább engedje át a terepet az ellenfélnek.
A végeredmény ismert, a Maribor jutott tovább, hiába lengedezett a fehérvári játékosok mezén a szponzorrá avanzsált hazai olajtársaság logója. A meccseket gólra játsszák, s bár a pénz sem piskóta, a 95-ös ólommentes benzin a technika mai szintjén nem tud a csatárok helyett gólt rúgni.
Persze, nem egyedül a kapitalizmus van válságban - a huszadik század ideológiái sincsenek sokkal jobb állapotban. Ezt is Tusványoson mondta Orbán, szerinte a huszadik századi ideológiák ideje lejárt. Nyilván csak szerénységből nem tette hozzá, hogy épp ideje, hogy megszülessen a harmincvalahány kötetet számláló Orbán Összes Bőrkötésben. A moszkvai kiadású – nyomda Pekingben – sorozat idővel minden rendes magyar ember polcának főhelyén sorakozik, közvetlenül a Wass Albert Válogatás és más, ugyancsak az erkölcsi morál emelésére alkalmas munkák szomszédságában. (És épp annyi helyet foglal el, mint a Lenin Összes anno).
Forgolódnak a tőkés birodalmak - a haláltusájukat vívják. Érdeklődéssel, de komolyabb érzelmek nélkül nézzük, amint elenyésznek a nagy dekadens nihil mélyén. Bennünket ez szerencsére nem érint, talajunk szilárd, alapjaink a jövőbe néznek: mi a szocializmus úttyán járunk.
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata