Visszatérni készül a száműzött király. Nyolc évig volt kénytelen nélkülözni őt a nép, nyolc kemény, vigasztalan esztendeig. Még hideg van és barátságtalan az idő, de már rövidülnek az éjszakák, hosszabbodnak a nappalok. Ahogyan a mi köztársasági elnökünk mondta: A Nap pályája ismét győzedelmesen emelkedni kezd.

Viktor Mihály, a száműzött király hamarosan visszatér.

2002-ben űzték el a trónjáról, galád, árulás, gyarló cselszövés áldozata lett. Mert másképpen nem is lehetett, csalás volt, trónbitorlás, mindenki tudja - az ő szeretett népe soha sem tett volna vele ilyet kedves uralkodójával.

Száműzetés lett az ő osztályrésze. Ellenzékbe nem vonulhatott, hiszen a haza nem lehet ellenzékben.

Persze, a népét egyetlen pillanatra sem hagyta magára. Végig az övéivel volt, csak néha inkognitóban. Gyűjtötte az erőt, és közben tartotta a lelket a nemzetben. Mindenki tudta, hogy ami most van, az nem lehet mindig így.

Időnként látták is felbukkanni. Legendák százai születtek róla, mint Petőfiről: hogy álruhában gólt rúgott a válogatottban, a gátakon homokzsákot pakolt - a száműzött király ahol tudott, segített.

Soha nem volt kétséges, hogy egyszer majd visszatér. Hogy a Nap pályája ismét győzedelmesen emelkedni kezd

A száműzött király nem töltötte tétlenül az idejét. Apró kis sejteket alapított, polgári köröket, hogy majd mozdulni tudjanak, ha mozdulni kell. És volt is, hogy mozdulni kellett - ám hiába adott 72 órát az elnyomó idegenszívűeknek, az elűzött uralkodó visszatérésére még várni kell.

Pedig a nép, az istenadta nép, eközben hűségesen várta vissza az ő egyedüli uralkodóját. Az igazságos embert, aki még soha sem hazudott. Látni vélték ezer helyen, Svájcban, Pekingben, volt aki egyenesen Putyin dácsájába vizionálta.

A pénzügyi guruk lerendezve, üzente népének a száműzött király svájci bujdoklásából hazatérve. Késő-kádári csippentés volt ez, panyókára vetett bíztatás az ő népének: csöppet se féljetek, a nagybankok, a multik mind a kezemből esznek.

Az elmúlt időkben a hitetlenek közül többen is próbálták szóra bírni. Megkérdezték volna, mit tesz, ha majd visszatér. De csak kitérő válaszokat kaptak.

Gyurcsányék tönkretették az országot, ezt válaszolta minden kérdésre a száműzött király.

Illetve nem is ő válaszolt, hanem valamelyik hűséges alkutyája. Többnyire Szíjjártó vitézt küldte maga helyett a kényes ütközetekbe, aki váltott pulóverekkel - piros és kockás volt a leggyakoribb viselete – tartotta távol az ellent.

Meg persze a két amortizátor, Semjén és Navracsics vitézek. Nekik volt tisztük amortizálni Gyurcsány Ferencet. Hogy ne engedjék a száműzött király közelébe – Viktor Mihályra nem a harctéren, hanem az állam újjáépítésében van szükség.

Ezért nem szállt be semmilyen vitába. És nem azért, ahogyan azt az ellenségei állítják. Hogy gyáva lenne, meg nincs is valódi mondanivalója. Hogy csak a saját vazallusai között mer megszólalni, a lelkesen tapsoló talpnyalók között.

Ezért üzente a Bokros nevű illetőnek is, hogy ha bármi gondja van, vitassa meg a szocialistákkal.

Már csak alig néhányat kell aludnunk, és helyére kerül a kizökkent idő.

Itt az idő, hirdeti plakátokon és mindenhol a száműzött király.

Itt az idő – most, vagy soha! Mert ha most sem sikerül, akkor már soha sem. Még a legszáműzöttebb király imázsa sem bír el még egy kudarcot. De persze sikerülni fog, mert sikerülnie kell - egy nemzet nem élhet örökké elnyomatásban.

A száműzött király egyelőre nem nyilatkozik a terveiről. Tájékozódik, fontolgatja a lehetőségeket, vizslatja, hogy hány csontváz van a szekrényekben.

Nem kér ő mást az ő népétől, csak annyit, hogy bízzanak benne. Majd, ha már a fején lesz a korona – akkorra mindenki okosabb lesz.

Addig meg csak bízzanak benne. Hűségesen és vakon. És ne érdeklődjenek a részletekről, hogy kevesebből hogyan lehet többet költeni. Hogy honnan lesz egymillió új munkahely, több pénz nyugdíjra, családra, oktatásra, színházra, sportra, mindenre.

Francba a részletekkel!

Most még tárgyal és tájékozódik. Pénzügyi guruk kipipálva, futballpápák levajazva, orvostársadalom kilóra megvéve. Hamarosan hazatér, és akkor majd kiteríti a lapjait. Azt a kis időt meg már fél lábon is kibírjuk.

A nép várja vissza a száműzött királyát, csalódni nem fog benne senki.

Minden nagyon szép lesz, minden nagyon jó lesz, mindennel meg leszünk elégedve.