Félni és megijedni mindenkinek joga van, élünk is ezzel a lehetőséggel rendesen. A hétköznapok embere többnyire odahaza, természetes élőhelyén retteg - ahhoz, hogy az átlagember féljen, nem muszáj elmozdulnia hazulról. Elég, ha bekapcsolja a televíziót, vagy belenéz a pénztárcájába. Rettegésre mindig van elég ok: kijövünk-e hónap végéig a fizetésünkből, felveszik-e a gyereket az óvodába, iskolába, egyetemre? És van, akinek már attól is összeszorul a gyomra, ha árpádsávos zászlók alatt masírozó hordákat lát vonulni az utcán. Biztosan benne van a hiba, ha százszor is elmagyarázták neki, és mégse bírja megérteni, hogy nem alantas szándékokat, ordas eszméket, hanem történelmi lobogókat lát

A normális ember általában nem szeret félni, számára ennél jóval kellemesebb tevékenységek is vannak a világon. Persze, Hofival szólva: és ha megfizetik?

Ja, ha megfizetik? Akkor már egészen más. Ezt ismerte fel az RTL Klub, amikor megvette A rettegés foka című műsor licenszét. A kereskedelmi tévécsatorna sztárokat visz ki Argentínába, ami már önmagában sem két fillér. A híres emberek idehaza is sokba kerülnek, még egy alulinformált napközis is tudja, hogy a sztárfodrásznak sztárorvos jár, ha meg a sztárszínésznő gyereke rosszul teljesít az iskolában, sztártanárnál vesznek neki néhány különórát.

Bárki beláthatja, hogy nem könnyű sztárnak lenni - a szőke szilikon-idol például saját bevallása szerint havonta egymilliót költ a testére. Ebből az aspektusból azért eléggé érthetetlen, hogy a Kossuth téren miért nem emiatt tüntetnek az emberek - ha a magukat nemzetnek gondolók összeszámolnák, mennyi pénzt herdálnak el a magukat sztárnak gondolók, bizony, böszme nagy összegek jönnének ki.

Jó, tudom, demagógia. Ráadásul, amíg mi idehaza mindenféle földhözragadt dolgokon idegeljük magunkat, és hétköznapi félelmeinket igyekszünk legyőzni, ők odakint, Argentínában az átlagember számára elérhetetlen, un. sztárrettegésekkel szembesülnek. Akár irigyelhetjük is őket, hogy csupán az emberi könnyből mixelt kotyvalék megivásától kell undorodniuk. Pedig retteghetnének attól is, amitől mi, kalandvágyból itthon rekedt többiek: hogy netán kiderül, hogy tizenkét évvel ezelőtt valamelyik munkaadónk „elfelejtette” befizetni utánunk a járulékokat. Lehet, hogy a sztárok odakint szöcskét zabálnak, mi viszont idehaza könnyen potyautasnak minősülhetünk, s ebben az esetben jó esélyünk van arra, hogy az egészségügy súlyosabban büntessen bennünket, mint a BKV azt a bliccelőt, akit a metrón kapnak el a mostanság sűrűn felbukkanó ellenőrök.

Persze, a sztárok mindig is mások voltak, mint mi, már-már elkeserítően hétköznapi emberek. Érthető, ha az RTL Klub illetékes éceszgéberei nem szokványos feladatokat eszeltek ki a számukra. Nyilván tudták, különleges embereket csak különleges eszközökkel lehet megijeszteni. Ezért van, hogy Anettka, Balázs, Bejja, Kristóf és a többiek nem mindennapi kihívásokkal találkoztak Argentínában. Nem tudni, melyik okos ember agyából pattant ki – talán ez is licensz, akkor még inkább gratulálunk a sikeres vásárlásért - hogy a versenyzőkkel epeléből, disznóagyból és halbelsőségből készült turmixot itassanak. Ami nem csak azért zsenánt, mert valószínűleg pocsék az íze, és az állaga is hagy kívánni valót maga után, hanem mert nem csupán a szakmai korrektség, de a morális minimum teljes hiányról is tanúskodik. Ennél csak egy (rettegési) fokkal tisztességesebb dolog felnőtt embereket rávenni, hogy – kizárólag a szájukat használva - csirkelábakat rakodjanak át egyik edényből a másikba. Mindehhez képest a pók- és a csótányevés már kispolgári csökevénynek számít, fel sem kapjuk a fejünket, ha ilyet látunk.

És éppen ez a legnagyobb baj A rettegés fokával és a többi hasonlóan bugyuta baromsággal. Hogy az igénytelen olcsóság szinte észrevétlenül az életünk részévé válik. Ne csodálkozzunk, de még csak meg se ijedjünk, ha évek múltán egyszerre csak azon vesszük észre magunkat, hogy jobb társaságba be sem engedik az olyan embert, aki életében legalább egyszer nem evett már ökörhúggyal megbolondított jegesmedvehányást.

A Klubhálón - www.klubhalo.hu - megjelent cikk szövege