Elképesztő, hogy ebből indulunk ki. Alapvetésnek tekintjük, hogy Orbán visszautasíthatatlan kéréseit teljesíti, az ő parancsainak engedelmeskedik.

Hogy Polt Péter a Fidesz embere.

Megszoktuk és elfogadtuk, talán bele is törődtünk valamelyest. Senki sem ütközik meg már semmin, felháborodni rég elfelejtettünk.

Egyetlen év alatt jutottunk idáig, hogy még csak fel sem vetődik senkiben, hogy Polt és az ügyészség netán a szakma íratlan szabályai szerint járna el. Függetlenül a Fidesztől, kormánytól, politikától.

Ez az alapvetés ebben a történetben, minden más kérdés ebből következik.

Hogy kiadja-e a parlament Gyurcsány Ferencet? (Annak ellenére, hogy ő maga is ezt szeretné.) Ezt ő maga nyilatkozta, nincs is okunk kétségbe vonni. Mert akkor vádlottból vádlóvá válhatna, gyanús emberből gyanúsítóvá.

Igazság nincs, vagy ha mégis, nem érdekel senkit. Verziók vannak, változatok, variációk.

Hogy mi van akkor, ha mégsem lesz meg a Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztéséhez szükséges kétharmad. Van erre esély, még akkor is, ha összejönne könnyen - a Fidesz egymaga is képes ezt produkálni.

Könnyen megteremthető a kétharmad, de talán mégsem lesz meg. Az egyik változat szerint ugyanis a Fidesznek jobb Gyurcsánnyal riogatni a megszorítások és hazugságok miatt frusztrált lakosságot, mint egy esetleges felmentő ítélet, vagy egy enyhén elmarasztaló ejnye-bejnye.

Egy másik variáció, hogy mégis megrendezik a Nagy Pert. Káel Csaba, Koltay Gábor, vagy valamelyik más avatott rendező mozgatja a szereplőket, igazgatja a kamerákat. Mert lehet, hogy mégis az Orbánék érdeke, hogy a tévében láthassa a nép a kihallgatások hosszú sorozatát. Ha már kenyér nincs, legalább cirkusz jusson mindennapra.

Szappanopera lesz ebből is, Nemzeti Szappanopera, a nemzeti együttműködés, a béke, a szabadság és az egyetértés jegyében. A Magyar Nemzet már valószínűleg tudja, hogy Gyurcsánynak az óvodában Lenin volt a jele, a Hír-Tv pedig rég kiszimatolta, hogy egy karvalytőkés bögréből itta a kakaót.

Persze, az ügy távolról sem veszélytelen: ha Gyurcsányt felmenti a ma még független bíróság, akkor a volt miniszterelnöknek papírja lesz arról, hogy ártatlan. Lobogtathatja ezt a papírt és fogja is lobogtatni, Orbán orra alá dörgöli, ahol csak lehet.

A helyzetet tetézi, hogy az eddigi miniszterelnökök közül egyedül Orbán Viktornak van hivatalos papírja, arról hogy hazudott. A megfigyelési ügyben ugyanis sem közpénzen, sem sehogyan máshogy nem figyelte meg őket a Horn-kormány titkosszolgálata.

Úgyhogy, talán mégsem kockáztatja a Fidesz a pert. Úgy kell neki, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. Újságírók százai tolonganának a tárgyaláson. Nemcsak a honból, de Európa nyugati feléből is jönnének, olyan, a miénkénél szerencsésebb országokból, ahol csak hírből – a tőlünk jövő hírekből – ismerik a fülkeforradalmat. Még azt sem lehet kizárni, hogy valamelyik tárgyaláson Gyurcsány is elmondja, hogy nemcsak az ő kormánya tárgyalt az izraeli befektetővel, hanem - még ellenzékben – Orbán is.

Olyan ez, mint egy sakkjátszma, a megnyitásokat mindenki ismeri, még a változatok is a könyökükön jönnek ki a játszó feleknek. 15-20 lépésig mindent tudni lehet előre, benne van a szakirodalomban, be van táplálva a komputerek memóriájába. Két perc alatt kirakják a bábukat a nagymesterek - ami ezután jön, az már életről és halálról szól.

Nem Gyurcsány Ferenc élete a tét, hanem a Magyar Köztársaságé.

Az igazság meg, mint már volt róla szó, senkit sem érdekel. Pedig „odafönt” nagyon is tudják, hogy mi az igazság, csak nem mondják el nekünk, embereknek.

Tényleg: mi közünk hozzá?