A fájós fogú oroszlán
- Papa, kurvára fáj a fogam!
- Nekem is fiam, de ne mondd meg anyádnak!
(Régi vicc)
Fájt a foga a miniszterelnöknek hétfőn, előző nap fogműtétje volt, ezért nem tudott a parlamentben napirend előtt felszólalni. Ez volt a félhivatalos indoka Orbán távolmaradásának. Félhivatalos indokot kell írnunk, mert hivatalosan semmit sem mondtak. Volt valami homályos üzenet, még a mostanság megszokottnál is maszatolósabb, miszerint Brüsszelben ezúttal semmi érdekes nem történt, olyan pedig végképp nem, amiről a miniszterelnöknek be kellett volna számolnia az országgyűlésben.
Magyarországon azért történt egy, s más ezen a csütörtökön kezdődött hosszú hétvégén. A diákok kimentek az utcára, tiltakozásul a felsőoktatás átszervezése ellen. Az eseményeket nem sorolnánk, a történteket, annak ellenére, hogy a közmédia igen visszafogottan, mondjuk így, sajátosan számolt be a fejleményekről, mindenki ismeri. A diákok az utcára vonultak, és hamarosan az is kiderült, hogy nem lehet becsapni őket, mert okosabbak a legtöbb felnőttnél, ráadásul elszántak is, mert az életükről, és az álmaikról van szó.
Orbán erre szombaton délután – még a vasárnapi fogműtétje előtt – az Ötkertnek nevezett exluzív romkocsmában titokzatos, fiatalnak látszó fiatalokkal találkozott. Utóbb kiderült, a Fidelitas – ez a Fidesz leányvállalata – képviselőivel osztotta meg gondolatait, s miközben beszélt hozzájuk, meggyőzte magát arról, hogy a tandíj csúnya dolog, másokat egyetemi tanulmányaikban korlátozni úgyszintén.
Eltörlik a tandíjat, mondta a beszélgetést követően, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ingyen képezhesse magát. Egy nappal korábban ugyan még arról beszélt, hogy a felsőoktatásnak önfinanszírozónak kell lennie, államtitkára és minisztere is ezt kommunikálta, mentségükre legyen mondva, hogy akkor éppen ők is így tudták.
Egy nap alatt azonban nagyot fordult világ, megfájdult a miniszterelnök foga, hogy mást ne mondjunk.
Keretszám? Az nem lesz. Ezt mondta Orbán néhány tétova lépés megtétele után, amikor kijött a romkocsmából.
Csak a röghöz kötés marad, mert Orbánék ma délben érvényes számításai szerint az tanulhat ingyen, aki vállalja, hogy a diploma megszerzése után Magyarországon vállal munkát. Arról, vajon Magyarország is vállalja-e, hogy a diplomásnak képzettségének és tehetségnek megfelelő munkát ad, e rövid, ám velős megszólalásban nem esett szó. Mint ahogyan arról is beszédesen hallgatott a miniszterelnök, hogy megmarad a forráskivonás, vagyis, az egyetemek továbbra is kevesebb pénzt kapnak, mint korábban. Vegyenek fel annyi hallgatót, amennyit tudnak, fizettessenek velük annyi tandíjat, amennyit akarnak, a kormány köszöni szépen, mossa kezeit, mindenki bekaphatja.
Ebből az látszik, hogy a miniszterelnök még mindig nem fogta fel, mekkora a baj. Hétvégére megoldjuk a felsőoktatás gondjait, mondta csütörtökön, karácsonyra kifújnak a diáktüntetések, tette hozzá egy nappal később, a Fidesz frakcióját pedig azzal nyugtatta, hogy nyugi.
A fájós fogú oroszlán nem érti, hogy a helyzet vészesen fokozódik, és az eddig bevált kicsinyes ügyeskedésekkel, sunyi praktikákkal már nem kezelhető. Itt már valódi gyógymódra volna szükség, az összes érintettel - szakmai szervezetekkel, diákokkal, pedagógusokkal – közösen lehetne csak orvosolni a bajt.
Ez persze nem megy három nap alatt – ennyi időt adott a miniszterelnök Balog Zoltánnak a legeslegújabb felsőoktatási koncepció kidolgozására. Aki, ismerve a miniszter úr munkabírását és nem utolsósorban, minden józan meggondoláson átívelő lojalitását, bizonyára eleget is tesz a feladatnak.
Ettől azonban még a felsőoktatás problémái csak tovább növekednek. És, van egy sejtésünk: Orbán fogfájása sem múlik el egy darabig.