lapom

lapom

Újabb aknára futott a kórházak államosítása

Az orvosok és az ápolók eleshetnek a végtörlesztésre adható hét és félmilliós állami támogatástól is Komoly feszültségeket kelthet a...

Az orvosok és az ápolók eleshetnek a végtörlesztésre adható hét és félmilliós állami támogatástól is

Komoly feszültségeket kelthet a frissen államosított kórházakban Orbán Viktor ígérete a devizaadósok kimentésére. A januártól állami szolgálatba állított kórházi dolgozók máig semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy érinti-e őket, és ha igen milyen mértékben az a fajta segítségnyújtás, amit a miniszterelnök levélben ígért meg a közszférában dolgozóknak. Az önkormányzati tulajdonban működő egészségügyi intézmények zömében is közalkalmazottak dolgoznak. Így elvben számunkra is nyitott lett volna az a lehetőség, hogy munkáltatójuk hét és félmilliós vissza nem térítendő támogatást adjon deviza hitelük végtörlesztéséhez. Ám ennek feltétele lett volna, hogy december 30-ig ők is jelezzék a munkahelyi vezetőjüknek és bankjuknak is végtörlesztés szándékukat. A devizahitel csapdából való szabadulásra az orvosoknak és az ápolóknak így azonban esélyük sem maradt. Hiszen a tájékoztatás elmaradt, így már minden bizonnyal kimaradnak a közszolgáknak járó állami segítségnyújtásból.

Azt, hogy milyen kedvezménnyel és mekkora hitelt kínál az állam, mások sem tudják: a kormányfő nekik is csak januárban ígért tájékoztatást a munkahelyi vezetőik útján.

Az államosítandó megyei és fővárosi kórházak dolgozóinak még ennél is kevesebb információjuk van. Nekik ma még munkahelyi vezetőik azt sem tudják, hogy a kormány szán-e egyáltalán a hitelük kiváltására pénzt.

Az év utolsó hónapjaiban a belügyminisztérium kezdeményezésére a kórházakban is felmérték, hogy kinek mennyi devizahitele van, de ennél több eddig nem történt. Ezen adatok alapján – úgy tudni – az egészségügyben nagyságrendileg 150 milliárdra lenne szükség a hitelek kiváltására. Az előzetes felmérésekből kiderült, hogy az egyik nagyobb kórházban a dolgozók egyharmada, körülbelül 1100 ember remél ilyen segítséget. Csak az ő hiteleik végtörlesztéséhez pedig 800 millió forint állami segítségre lenne szükség. A kórházaknak ugyanis nincs erre forrásuk, noha éppen ma érkezik a számlájuk 27 milliárd forint extra pénz, és ebből elvben adhatnak hiteltörlesztésre is, csakhogy a főigazgatók keze meg van kötve. Részben az államosítás részeként vállalták, hogy szeptember elseje után már nem vállalnak pénzügyi kötelezettséget, másrészt mandátumuk szilveszter éjszaka megszűnik és kezdetét veszi három hónapos ideiglenes kinevezésük.

Ha mindez akadály nem lenne, akkor se lenne könnyű dolguk. A most államosítandó kórházak helyzete azért is különös, mert velük egy olyan nagy létszámú csoport kerül államigazgatás alá, amelyben egymás mellett közalkalmazottak és vállalkozók végzik lényegében ugyanazt a közfeladatot. Ha az állam a közalkalmazotti státuszhoz köti az egészségügyiek devizahitel kiváltásának támogatását azzal nagyon súlyos belső feszültségeket gerjeszthet a kórházi osztályokon. Hiszen egymás mellett, ugyanazt a munkát végzik vállalkozási formában és közalkalmazotti státuszban is az egészségügyben dolgozók. Az esetleges állami támogatás hatása az egészségügyiek családi kasszára sokkal nagyobb hatású is lehet, mint az a béremelés, amely kiharcolásáért eddig ezrek helyezték letétbe időzített felmondásukat.  Azaz, ha valaki mégis megkapná a hét és félmilliós vissza nem térítendő támogatását, azzal hat és fél évre havi 100 ezer forintos köztehermentes jövedelemhez juthatna. Ez éppen annyi, amennyit a rezidensszövetség követel a felmondó nyilatkozatok páncélszekrényben tartásáért. Az egészségügyi kormányzat csütörtökön bejelentett bérajánlata viszont ennél lényegesen kevesebb és bizonytalanabb összegről szól.

Korábban a Népszabadság is jelezte, hogy akkor is érdemes kitölteni és leadni a végtörlesztésről szóló nyilatkozatot, ha az adós még nem döntött, vagy egyelőre nem tudja, miből és hogyan fizetné vissza idő előtt a tartozását. Ezzel még alapból egy, jobb esetben két hónapot lehet nyerni: a végtörlesztés lezárására február végéig van lehetőség, de ha január végéig nincs az ügyfél hitelező bankjánál vezetett számláján a pénz vagy a zsebében egy másik pénzintézet kötelező érvényű hitelígérvénye arra a kölcsönre, amiből az eredeti devizahitelét kiváltaná, a hitelintézet dönthet úgy, hogy visszautasítja a végtörleszteni vágyót. Veszíteni mindenesetre nincs mit, a nyilatkozat leadása nem jelent kötelezettséget semmire, viszont lehetőséget biztosít arra, hogy ha mégis úgy alakul, az ügyfél élni tudjon a lehetőséggel.

Úgy tűnik az egészségügyben dolgozók még ezt a lehetőséget sem kaphatták meg.

 

2011.12.30 14:12

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.