A Magyar Orvosi Kamara  2012 december elsejei  küldöttgyűléséről közöl tudósítást azIgaz – Nem igaz blog. A tulajdonos engedélyével átvett írás, talán segít jobban érteni, mi történik, az orvosi kamarában.

Ím a tudósítás:

A küldöttgyűlés előtt egy nappal az elnök úr a sajtóban a küldöttgyűlés hatásköréből kivont kérdésről így nyilatkozott: "Egy ilyen nagy szervezetnél nem lehet az évente egyszer megtartott küldöttgyűlésen résztvevők hangulatára bízni fontos gazdasági kérdéseket, mert akkor működésképtelenné válna a szervezet.”

A jogszabályi háttérről – avagy ez volt a testis:

A 2006 évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról a következőképpen határozza meg a küldöttgyűlés jogait és feladatait:

4. § (1) A szakmai kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a szakmai kamara alapszabályának, illetőleg etikai kódexének a megalkotása és módosítása, valamint – a 6. § (4) bekezdésére is figyelemmel – országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, a szakmai kamara számviteli törvény szerinti éves beszámolójának, továbbá az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása. Az alapszabály a küldöttközgyűlés részére más kizárólagos hatásköröket is megállapíthat. 29/A. § (1) A szakmai kamarai tagdíj mértékét - a (2) bekezdésben foglalt követelmények betartásával - a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni.

(2) A szakmai kamarai tagdíj egy naptári évre eső mértéke nem haladhatja meg az adott naptári évben a kamarai tagra irányadó kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének c) a Magyar Orvosi Kamara esetében: harminc százalékát.

A NAP  KRÓNIKÁJA

Napirend előtt ügyrendi kérdésben kért szót  Szilvási István professzor, küldött. Szerinte mivel a küldöttgyűlési meghívót meglehetősen későn postázták, már nem lehetett a jogszabálynak megfelelően javaslatot tenni a napirend kiegészítésére, mivel a 15 napos határidőn belül erre nincs lehetőség. Ezért volt szükséges ily módon napirendre vétetni a tagdíjjal kapcsolatos törvényességi aggályokat. Ezután Bertalan Ildikó küldött szólt a kamarai tagdíj emelésének módjáról és ennek a tagság körében való véleményezéséről, melyet elnök úr oda nem illőnek bélyegzett.

Az ügyrendben szereplő beszámoló megkezdésekor, 10.30-kor, a létszám elegendő volt a határozatképességhez, 213 fő.

Elnökségi beszámolóként Éger István elnök mintegy másfél órában, kivetítésekkel illusztráltan. Az ’emútttízév’-et  értékelve elnök úr  az ismét kötelezővé vált kamaráról mint működése történetében legaktívabbról, megerősödöttről számolt be, melyet politikai csoportok próbáltak támadni. A működés gyümölcseként és eredményeként a tagi szolgáltatások jelentős bővülését említette, miként a különböző kedvezményes szolgáltatások igénybevehetőségét a kamarai igazolvánnyal autóvásárlás, mobil előfizetés, a lapban is felsorolt egyéb területeken.

Kitért a kamarai elnökség elleni galád támadás sikeres visszaverésére: a jó hírnév megsértése miatt indított személyiségi jogi perben Szegeden mind első, mind másodfokon a kamara javára döntött a bíróság elmondása szerint… (Aki erről az orvosi nyilvánosság fórumain másként értesült, az magára vessen. Vagy járjon utána)

A kamarai elnök jogállását ismételten nyilvánosan firtató kérdésre: ki a munkáltatója? válaszolva az Alapszabály 68. pontját jelölte meg. Beidézve: 68/Amennyiben a MOK tisztségviselője a választott tisztségével kapcsolatos teendőit munkaviszony keretében látja el, munkáltatója a tisztsége szerint illetékes szervezet elnöksége”

A jelenlegi taglétszám beszámolója szerint 42 800 fő.

Sajnálatosnak nevezte, hogy ekkora orvoslétszám  szja 1 százalékainak felajánlásából mindössze 400 000 Ft körüli összeg jön csak össze.

A közelmúltban a sajtóban szereplő büntetőügy, melynek során egy rezidens kollégát nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint foglalkoztatástól eltiltásra ítéltek, szintén említésre került, helytelenítve, hogy a kolléga túl későn fordult segítségül az országos testülethez, illetve azóta nem fordult újból hozzájuk.

Elnök úr nagy eredményként könyvelte el, hogy a háziorvosok és az önkormányzatok kibővített tartalommal újrakötendő szerződéseit be kell terjeszteni a területi MOK szervezethez – a fővárosban a budapesti területi szervezetnek van véleményezési joga.

A kamara díjtételi ajánlásokat is kidolgoz, amint azt korábbiakban is megtette, azonban azt akkor a GVH a szabad verseny szabályaiba ütközőnek minősítette.

A sikerek felsorolásába a szolgáltató kamara jegyében bekerült a MOK Komplex Kft, melynek szolgáltatásait a 42 ezres tagságból eddig már 1500-an igénybe vették.

Az etika területén továbbképző konferenciát tartottak és erősítik a kapcsolatot a TESZ-ek és az etikai bizottságok között. Mivel a budapesti területi szervezet a megnőtt terhelést nem győzi, szükségessé vált a 3 bizottság számának négyre emelése- erről szól a beterjesztett Alapszabály-módosítás  (29./c pont), melynek anyagi konzekvenciáira a karbantartási keret nyújt lehetőséget.

Nemzetközileg kitekintve elnök úr szerint fontos lenne, hogy a WMA-ban, az Orvosok Világszövetségében a MOK kéviselje Magyarországot (Jelen helyzet: egyetlen képviselő lehet, ez pedig 1988 óta a MOTESZ)

A kórházi orvosok fizetésemelését, a háziorvosok finanszírozás bővítését, mint a MOK eredményességének mutatóját emelte ki, a Praxistörvény módosítása, mely szerint körzethatár változása miatti veszteség esetén a háziorvos kárpótlásra jogosult, lex „Égerként” került kivetítésre.

Szólt a migrációs tendenciáról: idén, szeptember 30-ig a tisztított adatok szerint 943 fő orvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, míg 800 fő volt kb. az idei végzettek száma.

Szó esett a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalról, a Semmelweis Tervől, az egészségügy államosításáról, a Youtube-on látható elegáns demonstrációról a Visegrádi Négyekkel, a sikeres gyógyszerpolitikai konferenciáról, melyet megelőzően elnök úr végigjárta a hazai gyógyszergyártók, vezetőit és így példás együttműködés jöhetett létre a gyártók, MAGYOSZ, a gyógyszer-nagykereskedők, a MOK és a GYOK között – a gyártók kivonulásának megakadályozására.

Az egészségügy sanyarú helyzetét illusztrálja, hogy a részesedése a GDP-ből 3,7% alá csökkent, a magánosítás „szivárog” be,  bizonytalan minőséggel, és a helyzet további romlása várható.

Az elnöki beszámolót követték a hozzászólások.

Horányi János a másfél órás beszámolót igen hosszúnak véleményezte, javasolta a továbbiakban ennek előzetesen meghatározott időre korlátozását

Szilvási István hozzászólásának tartalma e sorok írásakor már a sajtóban olvashatóan és az orvosi fórumokon is megjelent saját megfogalmazásában autentikusan, ezért ennek részletes taglalásától eltekintek.

Jegesy Andrea küldött, Etikai Kollégiumi tag  orvosi perekkel kapcsolatos etikai kérdésekről beszélt

A siker történet az orvosok perspektívájából

Wolkóber Ágnes küldött az Éger elnök úr által elmondott sikertörténeti adatokat csoportosította más szemmel nézve: a kamarai alapítvány gyér támogatásából azt a következtetést levonva, hogy a tagság fejenként 10 forintra értékeli a kamarát, s beszámolt, hogy a választókerületben többen mondták le a kamarai újságot, mint ahányan választottak. Javasolta, hogy a KGY is tegye fel magának az előzőekben az elnök úr által az egészségügyi vezetésnek feltett kérdést: Jobb lett a betegeknek? Jobb lett a kamarai tagoknak?

Papp Magor, a Rezidensszövetség elnöke hozzászólásában ismertette szövetségük a sajtóban is megjelent véleményét, aggályait.

Selmeczy Kamill küldött, FAKOOSZ elnök amellett kardoskodott, hogy szükséges lenne az ellentéteket félretéve egy irányba húzni, egyet akaróan megmutatkozni kifelé, azt, hogy jobb legyen az orvosoknak. A kamarai működéssel kapcsolatos kifogásokat arra vezette vissza, hogy még mindig a választási eredményt vitatják nyilvánvalóan az akadékoskodók. Ő a maga részéről elégedett a 10 év utáni béremeléssel a kórházi orvosok esetében, illetőleg nagy eredménynek érezte a háziorvosok gesztus-értékű finanszírozás bővülését: „Tessék elismerni! Erre volt ma lehetőség!”. Véleménye szerint a vezetőséget éppen megerősíteni kell és a támogatásukra szerveződni.

Banai János MOK alelnök a feltett kérdést az elítélt rezidens esetében megnyilvánuló általános gondok ellenére segítséget nem nyújtó kamarai vezetést kifogásoló küldöttnek a klasszikus szónoki kérdést: és te mit tettél a kamaráért, ezután a napirend előtti második felszólalást minősítette hisztériás nagyjelenetnek, majd a Rezidensszövetség elnökét minősítette nem mindig felnőttként megnyilatkozónak illetőleg, fiatal orvosokat idézve politikai kalandornak.

Komáromi Zoltán az elnök úr által kivetített, részben olvashatatlan táblázatokat kifogásolva javasolta, hogy az adatokat előzetesen kapják meg a küldöttek elektronikus formában és erről ügyrendi szavazást kért.

Mánya Kristófot Selmeczy Kamill megszólalásának tartalma bírta hozzászólásra.   A sikerek felsorolásával szemben elmondta az ügyeleti idő nyugdíjba való beszámításának általa is tapasztalt visszásságait, mely ellen egyéni érdekvédelem hozott sikert, nem pedig a kamarai; tapasztalatait a kiszolgáltatottság további fokozódásáról. Az elnöki beszámoló remek verbalitásának értékelése mellett hiányolt tartalmi elemeket, kívánatosnak és nem kívánatosnak vélelmezett szervezetek eltérő megjelenítése kapcsán, mint a ki nem vetített Magyar Rezidens Szövetség, az említhetetlen Keszthelyi Gyula doktor és a Webdoki orvosi portál közössége. Mindezek tragikus következményeként a fiatal orvosokat veszítjük el. Az egyre nehezebb körülmények közé kerülő hétköznapi orvosokat, a szekértábort nem azok képviselik, akik „egymás nyakszorítása” helyett látszólagos békés egységet mutatnának, hanem a valós kifogásokat megfogalmazók. Kifogásolta, hogy a küldöttek nem kaptak előzetes írásos anyagot, hogy a szavazás nem titkosan, hanem nyíltan, „kék cédula”  felmutatásával történt. Végül javasolta: ne úgy viselkedjünk, mint politikusok a parlamentben.

Jegesy Andrea emelkedett ismét szólásra ezután, javasolva, hogy az orvosok ne egymást áztassák el a betegellátás során, ahogy az jelenleg a műhiba-perek kapcsán kiderül.

Bertalan Ildikó küldött, akinek a munkanapra összehívott küldöttgyűlésről annak lezárása előtt el kellett mennie rendelni, átadta az elnökségnek azokat nála összegyűlt íveket, melyben az aláírók lemondanak a papírformátumú kamarai lap kézbesítéséről, amennyiben  a lényegesen kevesebb költséggel járó online változatához hozzájutnak, így lehetővé téve a kamarai tagdíj alacsonyabb összegét.

Mit mond erre az elnök?

Ha ez a néhány ember megértené, hogy minden rendben van….akkor beszéd- és értelemgyakorlatok szintjén elmondaná, hogy mit mondjanak a tagságnak.( Minden bizonnyal a nyilvánosságnak szánhatta a kifogást emelő hozzászólók kognitív képességeinek ilyetén való értékelését, mert említette, hogy a mobiltelefonokon kivitt anyagokat bizonyára el fogják juttatni az MTI-hez egyesek.)

Elnök úr szólt az Országos Hivatal költségeinek nagyságáról, a havi sokszázezer forintos főkönyvelői díjat említve, melyet például a tagokra kötött élet- és balesetbiztosítás magyaráz. Tapasztalatai szerint feladatait az osztrák kamara hivatalát a magyarnál jóval nagyobb létszámmal tudja csak üzemeltetni.

A tagdíjemelés módjának kifogásolását azzal hárította el elnök úr, hogy az Alapszabály ilyen irányú változtatását 2011 szeptemberében a küldöttközgyűlés fogadta el.

Szilvási Istvánt emlékeztette, hogy mint korábbi Képviselő Testületi tag tudhatná, sosem volt a küldöttgyűlésé a tagdíj megállapítása, s ennek kapcsán állításait demagógiának bélyegezte. Úgy vélte, Parisz almáját a politika gurította a színre a 2011-es törvényi változással (hogy érthető legyen: a 2011 évi XXIII., LXXI és CLXXVI. törvények hoztak változást.)

Nagyra értékelte viszont a viszályt szítókkal szemben a küldöttek bölcsességét. Jegesy Annamária értékes hozzászólását köszönte. Kifogásolta az Orvosok Lapja elleni marketinget, majd a Rezidensszövetség vezetőjét megrótta, hogy nem figyelt, feltételezte, hogy provokálni akar,  felszólította, hogy tartson mértéket és vegyen vissza, valamint gondoljon bele, hogy hol lennének ők a MOK nélkül…

Komáromi Zoltán kifogására, mely szerint munkanapon tartották a küldöttgyűlést a nyáron történt terem-lefoglalást hozta indokul és megígérte, hogy a továbbiakban a kért írásos anyag fel fog kerülni a küldöttek számára a honlapra.  Mánya Kristófnak: kevés volt a lehetőség az elmúlt évben a tárgyalásra. A nyílt szavazást pedig korábban sosem kifogásolták, sokkal kevesebbe kerül így. Persze hozathattak volna szavazó gépet is a helyszínre egymillió forintért.. Selmeczy Kamill bölcsessége hozzájárul a béketeremtéshez, mert akárhogy is: az elértek mindenképpen eredmények. Végezetül elmondta: a politika örül annak, ami itt most történt. Itt hangzott el az utalás a mobiltelefonon az MTI-hez kivitt anyagra.

A kivetítő tanúsága szerint Papp Magor is bejelentkezett ezután szólásra , de feltehetőleg nem kapott szót. Ezután került sor a kék cédula felmutatásával történő szavazásra az elnöki/elnökségi beszámoló elfogadásáról: 174 igen, 19 nem, 9 tartózkodás.

A szavazást követően Szilvási István kért és kapott még egyszer szót. Ne fütyüljenek ki, kezdte. Mivel ő egyetlen dehonesztáló szót nem ejtett ki, kikérte magának, hogy demagógnak neveztessék, a Papp Magort illető pejoratív minősítést úgyszintén. Éger elnök úr értelmezésében Szilvási doktor azt is kérte volna, hogy a küldöttgyűlés most szavazzon a tagdíjemeléssel kapcsolatban, azonban ez így nem volt helytálló, ilyen szándéka  elmondása szerint  nem volt, mégpedig annak előkészítetlensége miatt – adatok, például a pénzügyi beszámoló adatainak ismerete nélkül.

Ezután került sor a szavazásra bocsátandó kérdések ismertetésére és a szavazásra.

Az ebédszünetet követően a  következő napirendi pont Bánki Magdolna kivetítéssel bőven illusztrált beszámolója volt, az Országos Felügyelőbizottság részéről, mely beszámoló teljes egésze fel fog kerülni a MOK honlapra az ígéret szerint, ahol majd azok, akiket illet, elolvashatják.

A harmadik beszámoló Gyenes Gézáé, az Országos Hivatal vezetőéjé volt, aki a vagyoni és pénzügyi helyzetről tájékoztatta az ekkor már jól észlelhetően lankadó figyelmű és fogyatkozó létszámú küldöttgyűlést. Ábrái túlzsúfoltak és jó néhány emiatt olvashatatlan és értelmezhetetlen volt hallgatóságának. A honlapra szintén felkerülő beszámolót egy ellenszavazattal és 5 tartózkodás mellett a küldöttgyűlés elfogadta.

Az etikai bizottság tagi választás második fordulós eredményének kihirdetését követően a Szózattal zárult az éves küldöttgyűlés. Mindenki elindult - volt aki a hétköznapi munkarendnek megfelelően rendelni, volt,  aki az őt szállító autó sofőrjét kereste, a megnyitót követően a teremből kiszorult sajtó pedig információdarabokra vadászott.