Akkor is érdemes kitölteni és leadni az erről szóló nyilatkozatot, ha az adós még nem döntött, vagy egyelőre nem tudja, miből és hogyan fizetné vissza idő előtt a tartozását. Ezzel még alapból egy, jobb esetben két hónapot lehet nyerni: a végtörlesztés lezárására február végéig van lehetőség, de ha január végéig nincs az ügyfél hitelező bankjánál vezetett számláján a pénz vagy a zsebében egy másik pénzintézet kötelező érvényű hitelígérvénye arra a kölcsönre, amiből az eredeti devizahitelét kiváltaná, a hitelintézet dönthet úgy, hogy visszautasítja a végtörleszteni vágyót. Veszíteni mindenesetre nincs mit, a nyilatkozat leadása nem jelent kötelezettséget semmire, viszont lehetőséget biztosít arra, hogy ha mégis úgy alakul, az ügyfél élni tudjon a lehetőséggel.

A lapunk által megkérdezett pénzintézetektől kapott válaszok alapján viszonylag sokan hagyták a döntést az utolsó pillanatra. Az OTP-nél az elmúlt hetekben meredeken emelkedett a végtörlesztési szándékot bejelentő ügyfelek száma, a határidő közeledtével növekvő ügyfélforgalomról számoltak be a CIB-nél és az MKB-nál, de tapasztaltak emelkedést az Ersténél is, bár utóbbinál ez nem volt kiugró mértékű. (A Raiffeisennél a két ünnep között nem nőtt az átlagos fölé a forgalom.) A bankok tájékoztatásuk szerint mindent megtesznek azért, hogy aki akarja, leadhassa végtörlesztési igényét. Mindenhol megfelelő létszámmal, ha kell, a szokottnál több ügyintézővel várják az ügyfeleket, és senkit nem küldenek el, aki legkésőbb pénteken zárásig bemegy valamelyik bankfiókba.

A köztisztviselők és a közalkalmazottak év végéig jelezhetik végtörlesztési igényüket munkáltatójuknál is. Erre akkor van szükség, ha devizahitelük végtörlesztéséhez igénybe vennék a számukra biztosított kedvezményes kamatozású hitelt. Erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy egy eltartott gyermek esetében legfeljebb hatmillió, kettőnél nyolcmillió, három után maximum tízmillió forint kölcsönre lesznek jogosultak, míg minden további gyermek egy-egymilliót „ér”. Az még nem derült ki, hogy a hitelt mely pénzintézettől és milyen feltételek (kamat, futamidő) mellett lehet majd felvenni, erről valószínűleg már csak januárban dönt a kormány.

Jelenleg is zajlik az összesítése annak, hogy eddig hány közszolgálati dolgozó jelentkezett a végtörlesztéshez igénybe vehető munkáltatói kölcsönre, a munkahelyi vezetők januárban tájékoztatják az érintetteket arról, milyen lehetőségeik, további teendőik vannak ezzel kapcsolatban – közölte tegnap a miniszterelnök szóvivője. Szijjártó Péter emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök a napokban levelet írt a közszolgálatban dolgozóknak, felhíva a figyelmet a végtörlesztés lehetőségére. A levélben a kormányfő hangsúlyozta, hogy a kabinet kedvezményes kamatozású forinthitel biztosításával is segítséget kíván nyújtani a devizahitel rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez.

Persze nem csak a közszférában dolgozók számíthatnak segítségre munkáltatójuktól, bár a vállalkozásoknak valószínűleg éppen elég terhet jelent majd az is, jövőre, a várakozások szerint az ideinél rosszabb gazdasági körülmények között hogyan gazdálkodják ki a kötelező, illetve az elvárt béremeléseket. A cégek idén év végéig adhatnak kamatmentes kölcsönt, illetve legfeljebb 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást az alkalmazottaknak a végtörlesztéshez. Némi kavarodást okozott az elmúlt napokban, hogy még nem jelent meg az a törvény, amellyel az eredetileg február végéig biztosított lehetőséget – a kormány bankokkal kötött megállapodásának megfelelően – december végére korlátozta a parlament. Tegnap azonban Kövér László házelnök szignózta a jogszabályt, és valószínűleg még az év vége előtt Schmitt Pál köztársasági elnök is aláírja, így még idén hatályba léphet a módosítás.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint annak sem lett volna különösebb jelentősége, ha a törvény kihirdetése és így hatálybalépése átcsúszik a jövő évre, mivel az adóhatóság nem tud mást figyelembe venni, csak az abban foglalt év végi határidőt, vagyis az a cég, amely januárban adott volna adómentesen támogatást dolgozójának, legjobb esetben is önrevízióra kényszerült volna. A hatályosság és a hatálybalépés közötti időbeli eltérés okozta jogbizonytalanság miatt persze meg lehetne támadni adott esetben a törvényt az Alkotmánybíróságon, ám ennek ellenére az adószakértő azt tanácsolná ebben a helyzetben a cégeknek, hogy a nagyfokú bizonytalanság miatt ne éljenek a látszólag még élő lehetőséggel.

Ez jövőre is adható

Az általános szabályok szerint munkáltatói kölcsönt jövőre is adhatnak dolgozóiknak a cégek. A vonatkozó előírások meglehetősen rugalmasak, nem különösebben kötik meg a felek kezét, arra azonban figyelni kell, hogy ha a kamat alacsonyabb a mindenkori jegybanki alapkamat plusz öt százalékpontnál (ez most hét plusz öt, vagyis 12 százalékot jelent, vagyis nagyjából annyi, mint a piacon jelenleg elérhető legkedvezőbb feltételű forintlakáshitelek hiteldíjmutatója), akkor a kölcsön adókötelessé válik. A közteher alapja a törvényben minimálisan meghatározott és a kölcsön kamata közötti különbözet, ami után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.