A BBC-nek nyilatkozó szemtanúk szerint többeket őrizetbe vettek a több száz résztvevő közül. A rial árfolyama egy hét alatt 30 százalékkal esett, gyakorlatilag megbénítva a 70 milliós ország kereskedelmét. (Tavaly óta értéke 80 százalékát vesztette el az iráni valuta.) Bezárt a főváros legnagyobb piaca is, bár a hatóságok szerint csak egy napra, a kereskedők biztonságának érdekében. A tiltakozók kormányellenes jelszavakat skandáltak, többek között Mahmúd Ahmadinezsád elnököt okolva a kialakult helyzetért, amelyhez az iráni nukleáris program, illetve az emiatt életbe léptetett kereskedelmi és pénzügyi embargó vezetett.

A tüntetők egy része autógumikat és kukákat gyújtott fel, amire a rohamrendőrök részéről könnygáz volt a válasz. Amatőr videofelvételek tanúsága szerint a demonstráció csúcspontján több száz ember menetelt a nemzeti bank épülete felé.

A világ harmadik legnagyobb olajtermelő országa Kínán kívül minden jelentős olajfelvásárlóját elvesztette, így a kilencven százalékban kőolajra és kőolajipari termékekre épülő iráni export egy év alatt alig felére esett vissza. A csökkenő bevételekkel mind nehezebben tartható fenn az üzemanyag- és az élelmiszerárak támogatási rendszere. Igaz, ezek évi százmilliárd dollárra becsült mértékét Teherán már két éve fokozatosan csökkenteni kezdte.

Az infláció mindeközben elérte a 25 százalékot – tudatta a Reuters. A bizonytalanság miatt az illegális pénzváltókon keresztül igyekszik a lakosság dollárba menekíteni a pénzét. A rendőrség többeket őrizetbe vett. Az AFP beszámolója szerint a város Ferdoszi negyedében a razzia során a pénzváltók védelmében az „ügyfelek” is felléptek a rendőrök ellen.

A gazdasági miniszter a spekulánsokat, az államfő a nyugati országokat okolta a pénzügyi krízisért. Ugyanakkor Ahmadinezsád kedden még úgy nyilatkozott: Irán gazdaságában csekély szerepet játszik a külkereskedelem, így a szankció kellemetlen, de nem több, mint a pszichológiai hadviselés része.