Ha Twitter-bejegyzésének hinni lehet, Audrey Pulvar körül kedden nyílt zsidózástól visszhangzottak a párizsi utcák. A szélsőséges Nemzeti Front (FN) és elnöke, Marine Le Pen elleni kiszólásairól ismert műsorvezető párjával éppen hazafelé tartott egy éttermi vacsora után, amikor szinte a semmiből 15 férfi vette körül és kezdte el zaklatni őket. „Franciaország a franciáké!” – kiáltozták az FN ismert jelszavát, miközben üvegekkel és üvegcserepekkel támadtak Pulvarra és párjára. A huligánoktól futotta antiszemita kiszólásokra is, ennek némi pikantériája azonban az volt, hogy a nagy hevületben még a nemzeti büszkeségről is megfeledkeztek, és a német „Juden! Juden! Juden!” szóval szidalmazták a párt. A jobb érthetőség kedvéért ehhez hozzáfűzték, „felhatalmazásuk” van arra, hogy „kiűzzék a zsidókat Párizsból”. Az incidensnek akkor lett vége, amikor a banda vezetője egy idő után leállította társait.

Eddig a történet, amellyel Pulvar szerdán állt elő, és megszólalt Le Pen is, nyilvánosan elítélve „az olyasfajta agressziót”, amelynek a műsorvezetőnő áldozatul esett. Az FN elnöke nyilatkozatában mindazonáltal jelezte, Pulvar csak politikai előnyt akar kovácsolni az ügyből a közelgő elnökválasztásra, hiszen párja az az Arnaud Montebourg, aki tavaly októberben indult az ellenzéki Szocialista Párt (PS) elnökjelölt-állító választásán. Amíg bizonyítást nem nyer a nyomozás során, senki ne beszéljen pártja híveiről a huligánokkal kapcsolatban – hangoztatta Le Pen. A martinique-i származású Pulvar régi ellenfélnek számít: a műsorvezetőnő legutóbb február közepén keveredett heves politikai vitába az FN elnökével a France 2 televízió egyik műsorában.

Az antiszemita kiszólások egyébként nemcsak az FN híveitől, hanem magától a Le Pen családtól sem állnak túlságosan távol. A pártalapító Jean-Marie Le Pent, Marine édesapját el is ítélték antiszemitizmus miatt, miután 1987-ben azt találta mondani, hogy a náci gázkamrák csak egy „részlet” voltak a történelemben. Emiatt 1,2 millió frankos (átszámítva 183 ezer eurós) pénzbüntetést kapott, de évekkel később, 2005-ben fizetnie kellett muszlimok elleni gyűlölet keltéséért is egy Le Monde-nak adott interjúja nyomán. Lányának tavaly januárban adta át a pártelnöki tisztséget, és Marine élt is a lehetőséggel. Egy nemrég készült felmérés tanúsága szerint az FN keményvonalas bevándorláspolitikájával, az Európai Unió elleni kirohanásaival a franciák 31 százaléka szimpatizál – a legtöbben 1991 óta –, maga az FN-elnök pedig a harmadik az elnökjelöltek népszerűségi rangsorában a szocialista Francois Hollande és Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő mögött, miközben az elnökválasztás első fordulójáig, április 22-ig már csak pár hét van hátra. (2002-ben messzire visszhangzó hír volt, hogy Jacques Chirac mögött Jean-Marie Le Pen jutott be az elnökválasztás második fordulójába.)

Elnök innen még nem jött vissza

Ami Sarkozyt illeti, a jelenlegi elnök nincs éppen könnyű helyzetben. Megfigyelők szerint kisebbfajta csoda lenne, ha sikerrel is venné a megméretést, a háború utáni Franciaországban ugyanis még nem volt elnökjelölt, aki ekkora hátrányt ilyen rövid idő alatt ledolgozott volna a riválisával szemben. A jelenlegi elnök 49 hónapja nem tudja átlépni az 50 százalékos elfogadottsági küszöböt, és húsz százalékkal van lemaradva Hollande mögött a népszerűségi listákon. Ha Sarkozy április 22-én egyáltalán tovább is jut első fordulóból, akkor sem valószínű, hogy két hét alatt fordítani tud a hátrányán – főleg, ha nem sikerül magához édesgetnie az FN szavazóit. Ráadásul a kampánya sem éppen úgy zajlik, ahogy kellene.

Ha május 6-án az az Hollande lesz az elnök, aki 75 százalékos adóval akarja megsarcolni a gazdagokat, az érdekes helyzetet teremtene az európai nagyhatalmi játszmákban. A nagy országok között ugyanis a Franciaország lesz az egyedüli, amelyet baloldali politikus vezet: Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Németországban is jobboldali kormány van hatalmon, Olaszország pedig technokrata kézben van.

Jean-Marie Le Pen és lánya, Marine pártjuk egy nyári rendezvényén