Zsidó volt a legszebb árja kisbaba
Zsidó volt annak a szépségversenynek a győztese, amelyet 1935-ben a Harmadik Birodalom rendezett az árja kisbabáknak. Az egykori győztes, a New Yorkban elő nyolcvanéves kémiaprofesszor Hessy Taft vasárnap adott át a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékközpontnak egy példányt abból a náci családi magazinból, a Sonne ins Hausból, amely akkor győztest hirdetett és lehozta a fényképét is.
A legszebb árja kisbabát egyébként személyesen Joseph Goebbels, a hitleri Németország propagandaminisztere választotta ki egy-egy fénykép alapján. Taftot egy ismert berlini fotográfus, Hans Ballin vette le és ő volt az is, aki néhány hónappal később az alig egyéves kislányt benevezte a szépségversenyre. Ballin tudta, hogy a Tafték zsidók, és – mesélte az egykori győztes a Bildnek – a bevallása szerint rá is játszott erre. Szerette volna nevetségessé tenni a nácikat. Ez sikerült, de Taft anyja, Pauline az első dühében szinte rátörte az ajtót a fotográfusra.
Ballin fricskája életveszélyes volt. Berlinben akkor, 1935-ben már kezdtek a tetőfokukra hágni az antiszemita indulatok, egy június 30-i Goebbels-beszéd után pedig pogromokig fajult a helyzet, és ki tudja, mi történik, ha valaki kiszúrja, hogy a Sonne ins Haus – amelynek a főszerkesztője névleg Hermann Göring, a Harmadik Birodalom második embere volt – címlapon kiált ki egy zsidó kislányt a legszebb árja kisbabának.
Ezek a félelmek nem váltak valóra. A nácik soha nem jöttek rá, hogy Goebbels választása kire esett, a Taft-család pedig Ballin fricskája után megúszta a holokausztot is. Bár az apát, az operaénekes Jacobot 1938-ban a Gestapo letartóztatta egy koholt adócsalási ügyben, volt egy NSDAP-tag családi barát, aki közbenjárt érte, és néhány hónap elteltével kiszabadította. Az adócsalási vádnak nem volt köze ahhoz, hogy Tafték zsidók voltak, az apának ugyanis fel kellett adnia az operaénekesi karrierjét a nácik hatalomra kerülése után. Utazó ügynökként dolgozott. Szabadulásakor a család először Lettországba, majd Franciaországba, Kubába és végül 1949-ben az Egyesült Államokba menekült.
„Most már nevetek az egészen, de ha a nácik rájönnek, hogy ki vagyok, nem élnék" – mondta Taft a Bildnek adott interjúban. A Jad Vasemben elárulta azt is, nem állta meg, hogy ne érezzen valamiféle elégtételt a szépségversenyen elért győzelem miatt. „Ez az én kis bosszúm" – mesélte az érzéseiről a legszebb árja kisbaba, aki zsidó volt.