A középjobboldali koalíciót képviselő Santos az elnökválasztás mostani második fordulójában 51 százalékot kapott, míg vetélytársa, a jobboldali Óscar Iván Zuluaga 45 százalékot. (A voksok négy százaléka érvénytelen volt.) A részvétel 48 százalékhoz közelített, a május 25-i első forduló alkalmából még a választók 60 százalék maradt távol, akkor egyébként Zuluaga megelőzte Santost.

Santos vasárnap éjjel, győzelmét ünneplő beszédében azt hangsúlyozta, hogy fél évszázad után véget érhet a háború a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerilláival, amennyiben a 2012 novemberében kezdett béketárgyalások sikeresen zárulnak. A kampányidőszakban az egyetlen érdemi választóvonal a békefolyamat kérdése volt a két elnökjelölt között, ugyanis Zuluaga feltételekhez, így a gerillák egyoldalú fegyverletételéhez kötötte a tárgyalásokat.

Santos viszont néhány nappal a második választási forduló előtt még azt is bejelentette, hogy ugyancsak előrehaladtak az előzetes egyeztetések a megbékélésről a másik, igaz kisebb – háromezer fegyveresre becsült – gerillaszervezettel, a Nemzeti Felszabadítási Fronttal (FNL). „Békét, békét akarunk" – kiáltozta a többezres lelkes tömeg este Bogotában, Santos beszédét hallgatva.

Az AFP jelentése szerint az elnök mostani újraválasztását elsősorban azoknak a baloldali voksolóknak köszönhette, akik az első fordulóban még nem mentek el szavazni. Santos így biztosan győzött a fővárosban, Bogotában és az ország karibi tengerparti városaiban is, míg Zuluaga az ország központi agrárvidékén volt erősebb.

Santosnak kellő többsége van a törvényhozásban, ám várható, hogy az ellenzék kemény ellenállást fog tanúsítani, különösen a gerillákkal folyó béketárgyalások azon pontjával szemben, amely a politikai életbe való visszailleszkedésük feltételeit rögzíti majd.

A fegyveres harc az utóbbi fél évszázadban 220 ezer halottat követelt, mintegy ötmillióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására olyan vidéki körzetekben, ahol a gerillák tartósan berendezkedtek.