Zelaya visszatérhet
Amerikai közvetítésre – és alighanem nyomásra – Honduras de facto államfője, Roberto Micheletti többhetes huzavona után, csütörtök este beleegyezett a június 28-án a katonák által külföldre toloncolt Manuel Zelaya elnök esetleges (feltételekhez kötött) átmeneti viszszahelyezésébe a hatalomba. A két fél küldöttségei által aláírt nyolcpontos megoldás értelmében a hondurasi törvényhozás dönt majd Zelaya elnökségének helyreállításáról.
Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) által szorgalmazott békéltető tárgyalások egy hete azért álltak le, mert Micheletti ragaszkodott ahhoz, hogy a legfelső bíróság jogköre legyen a döntés. Zelaya ezt nem volt hajlandó elfogadni, hiszen a június végi puccsra is már a legfelső bíróság adott indokot azzal, hogy alkotmányellenesnek minősítette Zelaya népszavazási kezdeményezését.
E hét szerdáján érkezett Tegucigalpába Thomas Shannon, Washington latin-amerikai ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettese. Tárgyalt a brazil követségen szeptember 21. óta tartózkodó Zelayával és értelemszerűen külön Micheletti de facto államfővel is, akinek kormányzatát eddig nem volt hajlandó elismerni egyetlen ország sem, sőt az AÁSZ felfüggesztette Honduras tagságát a szervezetben.
A Pakisztánban tartózkodó Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pénteken már üdvözölte is a hondurasi belpolitikai válságot lezárni hivatott megállapodást. A megkönnyebbülés nyilvánvalóan szól annak, hogy a hondurasi puccs lett az első kihívás az Obama-kormány számára, amely új politikát hirdetett déli szomszédjainak. A Chávezhez húzó Zelayával nem rokonszenveztek Washingtonban, ám eltávolítása az alkotmányos rend felrúgását jelentette, amire az AÁSZ többi tagállamához hasonlóan nem adhatták áldásukat.
Nem kétséges, hogy Micheletti végül azért állt rá a kompromisszumra, mert így tudja csak elfogadtatni a külvilággal a november végére kitűzött elnökválasztások legalitását. Kérdőjelek azonban még szép számmal adódnak. A megállapodás szerint a legfelső bíróság először véleményezi Zelaya visszahelyezését, és ezután dönt a törvényhozás. Mi van, ha végül elutasítják az elnök viszszahelyezését? Az sem egyértelmű, hogy a helyzet megoldását biztosító amnesztia meddig tart: Zelaya a papírforma szerint jövő januárig térhetne viszsza az elnöki székbe, és akkor át kell adnia a hatalmat a november végi választások győztesének. A legfelső bíróság még július elején hazaárulás és a hatalommal való visszaélés, valamint korrupció vádpontjaiban bűnösnek találta.
Zelaya szeptember 21-én titokban érkezett vissza Hondurasba, és azóta a fővárosban, a brazil nagykövetségen tartózkodik. A diplomáciai képviseletet Micheletti utasítására katonák zárták körül. Sőt a de facto kormány bejelentette, hogy az ENSZ hágai bíróságán eljárást kezdeményez Brazília ellen, mert a követségén módot kínál Zelayának politikai tevékenységre.
