A tegucigalpai brazil követségről a hondurasi Globo rádióban beolvasott levelében bejelentette, hogy "törvénytelennek" tekinti a november 29-i elnökválasztásokat, s ezért már nem hajlandó visszatérni az elnöki posztra, hogy ezzel "legalizálja a puccsot". Döntését azzal indokolta, hogy az amerikai közvetítéssel október 30-án létrejött megállapodást egyoldalúan szabotálja Roberto Micheletti de facto elnök kormányzata.

A nyolc pontos megállapodást Thomas Shannon, Washington latin-amerikai államtitkárhelyettese vitte keresztül a két hondurasi elnök tárgyaló küldöttségeinél. Annak idején 48 óráig Zelaya és hívei győzelemként üdvözölték a dokumentumot, utóbb azonban egyértelművé vált, hogy Shannon "csőbe húzta" a trónfosztott elnököt.

Pszichológiailag akár érthető is, hogy a Hondurasba szeptember 21-én titokban visszatért Zelaya - aki azóta él bezárva a katonái által körülvett brazíliai követségen - a megállapodásból az elnöki hatalomba való visszatértét olvasta ki, ami kedvezőbb feltételeket biztosíthatott volna híveinek az elnökválasztási kampányhoz. (A megegyezés szerint sem Micheletti, sem Zelaya nem indulhat a választásokon.)

Csakhogy amíg a dokumentum 4-ik pontja szerint november 5-ig kellett felállítani az új megbékélési egységkormányt, nem szabtak határidőt az 5-ik pont teljesítésére, amely szerint a törvényhozás dönt - a legfelső bíróság véleményének előzetes kikérésével - Zelaya visszahelyezéséről az elnöki posztra eredeti, január végéig szóló mandátuma kitöltésére.

Az "egységkormány" létre is jött Micheletti elnökségével, ám Zelaya képviselői nélkül, ugyanakkor a parlament mind a mai napig nem ült össze, s a hírek szerint nem is áll szándékában a november 29-i választásokig.

A napokban az Obama-kormány másik vezető diplomatája, Craig Kelly, a nyugati földrészért felelős államtitkárhelyettes járt Tegucigalpában, aki megismételte a washingtoni álláspontot. Eszerint az Egyesült Államok az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) tagállamaival egyetértésben kezdettől fogva Zelaya visszahelyezése mellett foglalt állást, s ezt tartaná szükségesnek most is.

Ám miként Thomas Shannon korábban a CNN-nek már kifejtette, a megállapodás értelmében erről a hondurasi törvényhozásnak kell döntenie, ebbe Washington nem kíván beleszólni. Ugyanakkor az elnökválasztások eredményét - a megállapodás szellemében - el fogja ismerni.

Craig Kelly annyit ért el, hogy a hondurasi legfelső bíróság szerdán felállított egy különbizottságot, amely majd kidolgozza jogi álláspontját, hogy visszanyerheti-e az elnöki posztot Zelaya januárig, avagy ez alkotmányellenes, minthogy éppen a legfelső bíróság találta 18 vádpontban is vétkesnek a katonák által külföldre toloncolt államfőt.

Obamához írt levelében Zelaya azzal vádolja Washingtont, hogy megváltoztatta álláspontját Honduras ügyében és immár a puccsisták, katonai beavatkozást alkalmazók kasztjának oldalára állt, ami a szabadság és az emberi méltóság eszméjének feladását jelenti. "Ez egy új háború a Hondurasban rendkívül szükséges társadalmi és demokratikus reformok ellen" - így az Amerikai Államok Szervezete által továbbra is a közép-amerikai ország elnökének elismert Zelaya véleménye.

Washingtontól eltérően az AÁSZ főtitkára a napokban maga is úgy nyilatkozott, hogy a szervezet nem fogja elismerni a választásokat, ha azt megelőzően nem kapja vissza az elnöki tisztet Zelaya. Hugo Chávez venezuelai elnök pedig a hétvégén éles hangnemű beszédében hozta összefüggésbe a kolumbiai-amerikai támaszpont-szerződést és a Hondurasban történteket, amelyek annak bizonyítékai, hogy az Obama által a kampányában ígért új latin-amerikai politika helyett "a birodalom" ismét a fenyegetés és az erőszak eszköztárához nyúl.