Basescu üzenetében kifejtette: megérti, hogy a "szabadságszerető magyar nép" büszke magyarságára, hiszen ezt az 1956-os forradalom idején is bebizonyította. Arra bíztatta a magyarokat, legyenek büszkék román állampolgári minőségükre is, mert ma már Románia alkotmánya szavatolja a kisebbségek jogait, és így "e kettős identitásnak és büszkeségnek" az együttes felvállalása napjainkban "könnyebb és természetesebb, mint volt bármikor a történelem folyamán".

Emil Boc azt hangsúlyozta ünnepi üzenetében, hogy nagyra értékeli "a magyar közösség fontos szerepét a romániai társadalom előrehaladásában".

Az idei központi erdélyi ünnepségre Székelykeresztúron került sor. Ünnepi szónok Markó Béla RMDSZ-elnök volt, aki kifejtette: akkor válik nemzetté egy nép, ha képes egyet akarni és összefogni, ha a nehéz pillanatokban félreteszi a sérelmeket, a nézetkülönbségeket, a haragot és a hiúságot, mert ha egységes, akkor legyőzhetetlen.

Markó szerint Erdélyt fel kell emelni, modernizálni kell, "Európa erős, sajátosan többkultúrájú, többnyelvű régiójává" kell tenni. Rámutatott: a román politikusok egy része úgy fél az autonómia szótól, "mint az ördög a tömjénfüsttől", de arra nem tudnak válaszolni, hogy "a székely emberek ügyes-bajos dolgaiban miért Bukarestben kell dönteni".

- A minap is hallottuk egy román politikustól: soha nem lesz területi autonómia. Erre is csak azt válaszolhatjuk: várjuk ki a végét. Ha egységesek vagyunk, a román ,,soha" szó magyarul azt fogja jelenteni: ,,hamarosan" - fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

Kolozsváron valamivel feszültebb volt a légkör, mert az Új Jobboldal nevű szélsőjobboldali román szervezet ellentüntetést szervezett. A városban mintegy 500 rendőr és csendőr vigyázott a közrendre. Rendbontás nem történt, a megye és a város román vezetői ott koszorúztak a magyar ünneplőkkel az egykori Biasini-fogadónál.