Tüntetők és rohamrendőrök csaptak össze szombat éjjel azután, hogy a több mint két hete kezdődött törökországi tüntetéssorozat központi helyszínéről, a Gezi parkból a biztonságiak korábban könnygázzal és vízágyúkkal kényszerítették távozásra a park beépítése ellen több mint két hete tiltakozókat. Az első megfutamodás után a tüntetők egy része – több ezer ember – barikádokat emelt, gyújtogatni kezdett és az utcaburkolatot feltépve kövekkel támadt a biztonságiakra a környező utcákban. A zavargások Isztambul több negyedére is átterjedtek, és amíg hivatalos adatok szerint a sérültek száma 29, maguk a tüntetők százakról beszélnek, akik a rohamrendőrökkel vívott harcokban sebesültek meg.

Bár a Gezi evakuálása önmagában mindössze 30 percig tartott – a rohamrendőrök lassan benyomultak: a tüntetők pedig azonnal meghátráltak –, a zavargások még órákig tartottak az éjjel. A Gezi park melletti Taksim teret, Isztambul egyik központját hermetikusan lezárták, az egyik nagy csata akkor tört ki, amikor egy csoport tüntető a Boszporusz hídján átkelve próbált bevonulni a térre.

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök – aki kormányával együtt a tüntetők elleni erőszakos fellépés miatt a tiltakozás fő célpontja lett – kezd egyedül lenni a harcban: az isztambuli zavargásokkal párhuzamosan a fővárosban, Ankarában szimpátiatüntetést tartottak, hétfőre pedig a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezeti szövetség, a KESK általános sztrájkot hirdetetett. Erdogan a héten hirdetett zéró toleranciát a tüntetők ellen, és amíg ő fosztogatóknak hívja őket, úgy tűnik, a kormányában mások sem szerénykednek a jelzőkkel. Egemen Bagis EU-ügyi miniszter szombati sajtó szerint azt mondta, a rendőrök „terroristaként” kezelnek mindenkit, aki csak be akar menni a Taksim térre, és fel is lépnek a foglalási kísérletekkel szemben.

A szombati erőszaktól függetlenül a tüntetők nyertek, a tárgyalóasztalnál ugyanis ők voltak azok, akik hátraarcra kényszerítették a kormányt. Ankara engedett: a Gezi vitatott beépítése nem kezdődik el, amíg a bíróság nem dönt, jogszerű-e a dolog, és ha a taláros testület annak találják, a kormány jóváhagyó népszavazást ír ki a kérdésről. A Gezi Isztambul ritka zöldövezeteinek egyike; a tüntetőknek az nem tetszik, hogy az ismert elképzelések szerint a park fáit kivágnák, és egy bevásárlóközpontot, illetve egy 18. századi katonai barakk mását húznának fel a helyükön. A bíróság az építkezésre egyszer már nemet mondott, ami ellen a Ankara fellebbezést nyújtott be.

Az építkezésben sokan a konzervatív Erdogan-kormány autoriter törekvéseit vélik felfedezni. Ez a szándék az elmúlt hónapok többször megnyilvánult már: Törökországban nemrég betiltották a szórakozóhelyeken történő alkoholfogyasztást este tíz és reggel hat között, a kormány pedig lebontaná a világi állam megalapítójáról, Kemál Atatürkről elnevezett Taksim téri kulturális központot is egy operaház felépítésének a kedvéért. A Gezi beépítése tüntetőkön kívül a szakmának sem tetszik: a tiltakozók ernyőszervezetének, a Taksim Szolidaritásnak az egyik vezetője Eyup Muhcu, a török építészkamara elnöke.