A „zászló konfliktusaként” emlegetett vita legfrissebb fejleményeként a szombat esti összetűzésekben huszonkilenc rendőr sérült meg és került kórházba a nacionalista és lojalista erők szétválasztására tett erőfeszítések közepben. Maga a biztonsági erők taktikája is megkérdőjeleződött, miután ők hozták meg a döntést, hogy több száz koronahű tüntető áthaladhasson a katolikusok lakta Short Strand kerületen. A nap korábbi részében mintegy ezer protestáns vonult a belfasti városháza elé, hogy elégedetlenségének adjon hangot a nacionalista többségű önkormányzat december 3-i határozatával szemben.

A tartományi kormányzás szintjén együttműködő, de a mindennapokban gyakran ellenséges közösségek békéjét feldúló határozat arra vonatkozott, hogy a City Hallra a jövőben csak húsz előre kitűzött napon – legutóbb január 9-én, Cambridge grófnője születésnapján – húzzák fel a brit zászlót. Korábban a union flag mindennapos része volt a város életének. A változtatás érthetően felháborította a brit egységhez ragaszkodó részét. A lobogó és más jelképek meghatározó elemei a hagyományoknak, és az elmúlt évtizedek során számos alkalommal váltottak ki szenvedélyes, késhegyig menő küzdelmeket. Mint a világ hírcsatornáit bejárt drámai felvételek tanúsítják, a legutóbbi lojalista demonstrációkból a fiatalok – zömükben elégedetlen munkanélküliek – erőteljesen kiveszik a részüket. A rendőrök elkerülhetetlen áldozatai a kő- és benzindobálásoknak, verekedéseknek, gyújtogatásoknak, beavatkozásuk pedig csak fokozza az indulatokat.

Az autonóm északír kormány feje, a Demokratikus Unionista Pártot képviselő Peter Robinson a BBC vasárnapi magazinműsorában hangsúlyozta, hogy Belfastban csak a tárgyalásos folyamatnak és az „osztozás” politikájának van jövője. A kiút keresése során már a napokban megbeszélésekre kerül sor a brit és ír kormány, illetve az északír kabinet protestáns és katolikus vezetői között.