A szankciók beutazási tilalmat, számla- és vagyonbefagyasztást jelentenek. Kurz az osztrák jegybankot kérte fel a számlák felkutatására, mint mondta, eleget téve ezzel az új kijevi kormány kérésének.

Az osztrák büntetőlista élén maga Viktor Janukovics exelnök áll, utána pedig a január végén lemondott kijevi miniszterelnök, Mikola Azarov. A többiek személyét, ausztriai érdekeltségét még nem tették közzé, de  biztos, hogy az élbolyban van a korábbi elnöki kabinetfőnök, Andrej Kljujev, aki főnökével együtt menekült el Kijevből. A svájci kormány már csütörtökön döntött Viktor Janukovics volt ukrán elnök és fia esetleges svájci bankbetétjeinek befagyasztásáról és 20 politikai vezető vagyonát zárolta pénteken Liechtenstein is. 

Andrej Kljujev jelentős üzleti múltra tekinti vissza Ausztriában. Öccsével, Szerhijjel – a kormánypárt parlamenti frakciójának helyettes vezetőjével – Slav AG nevű konszernjük Bécs belvárosában található, de a pénzügyi szálak a Kurier osztrák napilap szerint Ciprusig és a brit Virgin-szigetekig vezetnek. Az ukrán civil szervezetek nem csupán a cég zavaros ügyei, a pénzmosás gyanúja miatt haragszanak a testvérpárra, hanem a Slavval azonos bécsi címre bejegyzett Activ Solar GmbH miatt is. Ez a cég úgy lett Ukrajna elsőszámú napelem-gyártója, hogy állami szubvenciókkal, adókedvezményekkel tették naggyá.

Az Activ Solar ügyvezetője a német Die Zeit szerinte az alsó-ausztriai lakcímmel rendelkező Szerhij Kljujev veje, a cég egy liechtensteini bejegyzésű ügyvédi iroda tulajdonában van. Ennek élén egy liechtensteini ügyvéd, Reinhard Proksch áll, aki – az Österreich napilap szerint – a teljes ukrajnai kompániát képviseli: CompaserveSE nevű holdingcégben tömöríti az érintettek érdekeltségeit, és több mint ötmilliárd euró folyt át Bécsen keresztül Svájcba, Liechtensteinbe, brit és amerikai adóparadicsomokba.

Január 21-én a PEPwatch ukrán civilszervezet levelet írt az osztrák pénzügyi felügyeletnek, amelyben sürgette a Kljujev-testvérek és más, Ausztriában tevékenykedő ukrán oligarchák vagyonának vizsgálatát. 2012-ben már kijevi független szervezetek is fordultak a bécsi szövetségi bűnügyi hivatalhoz, valamint az UniCredit Bank Austriához pénzmosás gyanúja miatt, de a vizsgálatot bizonyítékok híján tavaly augusztusban leállították.

A volt miniszterelnök, Mikola Azarov januári lemondása után néhány nappal érkezett Bécsbe, ahonnan meg nem erősített hírek szerint már tovább is állt. Fia és menye rendelkezik bécsi címmel, Garda néven kereskedőházat és egy Deluxe nevű újságkiadót működtetnek. Úgy hírlik, az osztrák hatóságoknak leginkább az Azarov-meny képgalériája keltette fel a figyelmét. A pénzmozgások követését nehezíti, hogy a vagyontárgyak nem a politikusok, hanem a családtagok nevén vannak.

Az ausztriai kétes ukrán érdekeltségek között minden jelentés megemlíti a jó ideig Janukovicsot pártoló, ám a politikai bizonytalanság óta tőle távolabb lépő Dmitro Firtas nevét. Az erős orosz kapcsolatokkal rendelkező oligarcha meghatározó szerepet játszik a gázbizniszben. Jól értesült személyek szerint a legfontosabb ukrán tv-társaságot is megszerző Firtas vette meg egy hónappal ezelőtt az 560 fiókintézettel rendelkező ukrán Pravex Bankot a magyar CIB-et is tulajdonló olasz Banca Intesától. (Firtas az EMFESZ-en keresztül egy időben a magyar gázpiacon is jelen volt.)

Ausztriában a vagyonvédelem és a biztonság is erősebb, mint másutt, s igen sok az adókedvezmény – magyarázza az alpesi ország népszerűségét egy Ukrajnával régóta üzletelő osztrák üzletember a Kurier című napilapban. Keményebben fogalmaz Jürgen Roth, a keleti maffiák ismert német elemzője. Szerinte az „ukrán oligarchák, akik most pénzeiket vélhetően Bécsbe menekítik, pontosan tudják, hogy itt nincs félnivalójuk, mert a politika évek óta szemet huny felettük. Bécsben az erőteljesen jelenlévő orosz és az ukrán titkosszolgálatok védelme alatt állnak és élnek az ukrán gazdagok”.