A gazdasági válságot, valamint a kormányzati és kommunikációs hibákat okolja a spanyol szocialisták katasztrofális választási vereségéért José Luis Rodríguez Zapatero.

A 2004 óta kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára, leköszönő miniszterelnök a párt szövetségi bizottságának szombaton Madridban tartott ülésén a kudarc okait elemezve kijelentette, hogy az első számú magyarázat a gazdasági válság rendkívül kedvezőtlen következményeiben keresendő. Hangsúlyozta, hogy követtek el kormányzati és kommunikációs hibákat is, de a társadalmat keményen sújtó válságkezelő intézkedésekre szükség volt, nem volt más alternatíva, különben akárcsak Görögország, Spanyolország is elveszítette volna önállóságát.

Zapatero: nem kormányoz csak foltozgat

Zapatero bírálta az Európai Uniót is, mert mindeddig nem volt képes megoldást találni az adósságválságra, egy olyan strukturális megoldást, amely magának az európai gazdasági és monetáris uniónak a jövőjét határozza meg.

Spanyolország a zéró gazdasági növekedés és a csaknem ötmillió munkanélküli problémájával küzd. A gazdasági válság és a költségvetési deficit csökkentésének kényszere a spanyol államadósság finanszírozásának súlyos nehézségeivel együttesen arra kényszerítették a Zapatero-kormányt, hogy rendkívül népszerűtlen intézkedésekkel és megszorításokkal reagáljon. A népszerűtlen Zapatero helyett így Alfredo Pérez Rubalcaba vezette a szocialisták listáját a november 20-án tartott parlamenti választáson, de ez is kevés volt a tisztes vereséghez.

A Mariano Rajoy vezette Néppárt a szavazatok 44,6 százalékával 186, míg a PSOE a voksok 28,7 százalékával mindössze 111 mandátumhoz jutott a 350 fős képviselőházban.

Rubalcaba felszólalásában személyes felelősséget vállalt a kedvezőtlen választási eredményért, bár szerinte nem arról van szó, hogy a spanyol társadalom jobbra tolódott, hanem eltűntek a szocialista szavazók. Azt nem árulta el, hogy indul-e pártnak a Zapatero távozásával megüresedő főtitkári tisztségének megszerzéséért, de úgy fogalmazott, hogy a párt választási programja nemcsak kormányzati, hanem ellenzéki szerepkörben is irányt mutat.

Az Európai Szocialisták felemelkedésre várnak

Brüsszelben eközben politikai felemelkedést vár az Európai Szocialisták Pártja (ESZP), akinek tagjai bíznak abban, hogy a kontinensen jelenleg tapasztalható jobboldali dominanciát a baloldal felemelkedése követi - jelentette ki Szergej Sztanisev, a 33 teljes jogú tagpártot soraiban tudó szövetség ügyvezető elnöke az ESZP kétnapos brüsszeli konvencióját lezáró beszédében szombaton.

A konferencia fő célja az volt, hogy tervet javasoljanak a nemzetközi gazdasági válságból való kilábalásra, illetve előkészítsék a következő választásokat, mindenekelőtt a 2014-es európai parlamenti képviselőválasztást.