Zágráb fejet hajtott Brüsszel előtt
Mint emlékezetes, egy hete az Európai Bizottság elindította Horvátországgal szemben a csatlakozási szerződésében foglalt szankciós eljárást az európai elfogatóparancs „nem megfelelő alkalmazása” miatt. A horvát törvényhozás ugyanis nem sokkal a július elsejei csatlakozás előtt úgy módosította a jogszabályt, hogy az elfogatóparancs hatálya alól kikerüljenek a 2002. előtti bűncselekmények. Zágráb azután lépett így, hogy Németország június végén európai elfogatóparancsot adott ki Josip Perkovic, az egykori jugoszláv titkosszolgálat vezető tisztje ellen, aki a német ügyészek szerint 1983-ban parancsot adott egy az NSZK-ban élő jugoszláv-horvát emigráns meggyilkolására.
Szankcióként a schengeni csatlakozáshoz való felkészülést segítő EU-támogatások megvonását is kilátásba helyezték Brüsszelben.
A fenyegetés működni látszik, és Reding a brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta: addig nem állítják le a szankciós eljárást, amíg megnyugtatóan meg nem történik a jogszabály módosítása.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy a horvátok hagytak maguknak egy kiskaput. Horvát megfigyelők emlékeztetnek: mindezzel párhuzamosan Zágrábban az alkotmányt is módosítják, méghozzá az elévülés szabályait, melynek értelmében most már akár horvát bíróság elé is állítható Perkovic. A volt titkosszolgálati főnöktől – aki a jugoszláv években a disszidens ellenzékiek levadászására szakosodott, majd később kiépítette a horvát titkosszolgálatot – sokan tarthatnak Horvátországban, és valószínű, hogy Perkovicot Zágráb továbbra sem akarja Németországba engedni.
