XVI. Benedek pápa boldoggá avatta elődjét, II. János Pált
XVI. Benedek pápa boldoggá avatta elődjét, a 2005-ben elhunyt II. János Pált, akit a katolikus egyház élére 1978-ban választották meg.
A boldoggá avatás vasárnap délelőtt kilenc órakor, előimádsággal kezdődött. A XVI. Benedek pápa által pontifikált szentmisén bemutatták a boldog hivatalos képmását és a tiszteletére alkotott latin nyelvű himnuszt.
A pápa latinul mondta el az ilyenkor szokásos formulát. Leleplezték II. János Pál hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata fölött helyeztek el.
A pápa tíz óra harmincnyolc perckor mondta el latinul az ilyenkor szokásos formulát, amellyel boldoggá nyilvánította a katolikus egyházat 1978-tól 2005-ös haláláig vezető II. János Pált. XVI. Benedek közölte, hogy a boldog ünnepnapja október huszonkettedike lesz, 1978-as pápai beiktatásának napja. A boldoggá avatás a szentté avatási eljárás első része. II. Jánost Pált (1920-2005) a modernkori időben rekordgyorsasággal, halála után mindössze hat évvel és egy hónappal avatták boldoggá.
Ezt követően a tömeg üdvrivalgása közepette bemutatták a boldog hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata felett helyeztek el, és II. János Pál egy 1995-ös fényképe alapján készült.
A boldoggá avatást Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke kérte, aki előzőleg ismertette II. János Pál életrajzát. Ebben kitért arra, hogy a Karol Wojtyla néven született lengyel pápa egykoron munkásként dolgozott, majd pappá vált, Krakkó érseke lett, s végül több mint negyedszázadon át volt a katolikus egyház főpásztora. II. János Pál ezzel a katolikus egyház egyik leghosszabb ideig uralkodó pápája volt.
Hivatalos becslések szerint több mint egymillió zarándok érkezett Rómába a néhai pápa boldoggá avatásának alkalmából.
A Szent Péter tértől az Angyalvárig és innen a Tiberis folyó mindkét rakpartján végig álltak a boldoggá avatáson részt vevő zarándokok. Sokan a Róma terein felállított kivetítőkön nézték vagy az utcán állva kisrádión hallgatták a szertartást.
A magyar zarándokok egy része csak az Angyalvár magasságában tudott helyet találni, de az MTI értesülései szerint a fiatalabbak, akik itt töltötték az éjszakát, a térig jutottak. Sokan a szertartást nem is látták, csak a hangszórókon keresztül tudták követni.
Május 2-án Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár a Szent Péter téren celebrálja a hálaadó szentmisét.
II. János Pálnak a Szent Péter-bazilika altemplomában levő sírját pénteken nyitották ki. A koporsót fehér lepellel takarták le, és Szent Péter sírja elé helyezték május elsejéig. A boldoggá avatási szentmisére a bazilika főoltáránál állítják ki. A hívők a szentmise után hétfő hajnal öt óráig itt róhatják le tiszteletüket. Ezt követően boldog II. János Pál koporsóját a bazilikában, a Szent Sebestyén-kápolnában helyezik el.
Rómába több százezer zarándok érkezett, hogy részt vegyen a boldoggá avatási szertartáson és az ahhoz kapcsolódó rendezvényeken. Nyolcvanhét hivatalos küldöttség, köztük huszonkettő állam-, illetve kormányfő vezetésével, vett részt vasárnap a Szent Péter téren tartandó ceremónián.
A magyar hivatalos kormánydelegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezette. Emellett Seregély István nyugalmazott egri érsekkel az élén, egy háromszáz fős magyar zarándokcsoport is jelen volt a nagyszabású ünnepségen.
II. János Pál pápa két alkalommal tett főpásztori látogatást Magyarországon, 1991. augusztus 16-20-ig, illetve 1996. szeptember 6-7-én.
Orbán: II. János Pál a "Ne féljetek!" üzenet pápája
Orbán Viktor szerint II. János Pál a "Ne féljetek!" üzenet pápájaként vonul be Közép-Európa és a kereszténység történetébe. A miniszterelnök a Magyar Televízió Katolikus krónika című műsorának adott nyilatkozatát vasárnap, a néhai II. János Pál pápa boldoggá avatásának napján sugározta a köztelevízió.
A kormányfő, aki a hivatalos magyar kormánydelegáció élén részt vett a római Szent Péter téri szertartáson, azt mondta, a néhai II. János Pál pápa érkezése elrendelésszerű volt, amit onnan lehet tudni, hogy az az üzenet, amit hozott, a "Ne féljetek!", "ott és akkor" fontos, lényeges, történelemváltoztató erejű volt. Orbán Viktor szerint nem is lehetett volna ennél biztatóbbat mondani a rab nemzetek számára, a vasfüggöny keleti oldalán élő népeknek.
Orbán Viktor szerint II. János Pál az utóbbi évtizedek egyszerre legszelídebb és legerősebb pápája volt. "Ebben azóta sem talált követőre. Nemcsak a saját posztján vagy hivatásában, hanem a világ vezetésére vagy nemzetek vezetésére vállalkozó emberek körében sem nőtt fel azóta senki, aki a szelídségből fakadó erőt olyan hatékonyan és meggyőzően tudta volna bemutatni és képviselni az emberek között" - emelte ki.
Fontosnak érezte a miniszterelnök, hogy ott legyen a boldoggá avatáson, lévén, hogy ott volt a temetésen is, ami a bűnbocsánat érzésével azonos erővel hatott rá.
Elhelyezték ereklyéit az oltáron
Elhelyezték a néhai II. János Pál pápa ereklyéit a szabadtéri oltáron a vatikáni Szent Péter téren tartott szentmisén.
Az ereklyéket, köztük a II. János Pál vérét tartalmazó ampullát olasz és francia fiatalok, valamint Tobiana nővér, a lengyel pápa egykori házvezetőnője helyezte el az oltáron.
Előzőleg bemutatták a boldog hivatalos ábrázolását, amely II. János Pálnak egy 1995-ös fényképe alapján készült.
Százezrek a Szent Péter téren
Több százezer ember gyűlt össze a vatikáni Szent Péter téren a boldoggá avatásra. Ekkora tömeg még nem gyűlt össze a téren a 2005-ben elhunyt II. János Pál temetése óta.
Az éneklő tömegben többen annak az országnak a zászlaját hordták, amelyből a szertartásra érkeztek. Sokan jöttek Lengyelországból, a néhai egyházfő szülőhazájából.
Éjjel kettőkor már az Angyalvárig állt a tömeg, a Szent Péter teret a tervezett reggel fel hatnál jóval korábban megnyitották, az emberek itt állva vártak vagy Róma különböző pontjain, a földön aludtak.
Világszerte ünneplik II. János Pált
A katolikusok világszerte ünneplik II. János Pál pápa boldoggá avatását. A Fülöp-szigeteken, ahol sokan rocksztárnak kijáró hévvel imádják II. János Pált, a hívők két emléktárgy megtekintésére siettek: az egyik a néhai pápa reverendájának gyógyító hatással felruházott egy darabja, a másik pedig egy étkészlet, amelyet azóta sem mostak el, hogy a pápa 16 évvel korábbi Fülöp-szigeteki látogatásán használta.
A pápának nagyszámú követője van a Fülöp-szigeteken - Ázsia legnépesebb katolikus többségű országában -, amelynek hatóságai megakadályoztak a pápa elleni merényletet 1995. évi látogatása idején. A pápalátogatás óta közel tízezer csecsemőt neveztek el róla egy lapjelentés szerint.
Manila belvárosában, Quiapo negyed egyik templomában állították ki II. János Pál pápa egykor viselt reverendájának egy darabját, amelyet a Vatikán ajándékozott egy Fülöp-szigeteki papnak.
Ezrek álltak sorba, hogy csókkal illethessék a ritka emléktárgyat. Egy hasonló öltözékdarab - szintén a Vatikán ajándéka - több pácienst meggyógyított a manilai állami kórházban.
Ausztráliában százak gyűltek össze a sydneyi St. Mary székesegyházban a boldoggá avatás megünneplésére, külön istentiszteleteket tartottak a székesegyházban, amelynek környékén karneváli hangulat uralkodott. Az előudvarban kivetítőkön lehet követni élőben a vatikáni szertartást.
Mexikóvárosban a Guadalupei Szűz bazilikájában több ezren vettek részt a szombati vigílián. Utolsó látogatásán, 2002-ben II. János Pál szentté avatta Juan Diegót, aki így az első amerikai indián szent lett. A hagyomány szerint a guadalupei Szűz Mária 1531-ben megjelent Juan Diegónak egy dombon. Lengyelország és Franciaország után Mexikóba látogatott el legtöbbször a lengyel pápa.
(MTI/hirado.u)
