Hoszni Mubarakot szállítják a bírósághoz. Mohamed Abd El Ghany / Reuters

A per jó ideje húzódik már. Mubarakot 2012. június 2-án azzal a váddal ítélték életfogytiglanra, hogy a 2011-es forradalom kitörése után ő és rezsimje több más tagja parancsot adott a biztonsági alakulatoknak, lőjenek a tüntetők közé a Tahrír téren és máshol is. A tíz hónapon át tartó per fordulóit az exállamfő hordágyon fekve, egy számára külön elkerített tárgyalótermi ketrecben hallgatta végig. Mubarakot és Habib el-Adli volt belügyminisztert végül első fokon huszonöt év szabadságvesztésre ítélték, de 2013 februárjában a kairói semmítőszék a per újratárgyalását rendelte el. Mubarak mellett a volt belügyminiszter és az exelnök hat volt tanácsadója ügyében is döntés született volna ma, őket egyebek mellett a több száz békés demonstráló meggyilkolásában való bűnrészességgel vádolták.

Tavaly augusztusban Mubaraknak megengedték, hogy felszólaljon a bíróságon, a beszédet az egyiptomi televízió is közvetítette. „Egész életemet annak szenteltem, hogy Egyiptomot és fiait védelmezzem. Isten, az önök, és az emberek színe előtt mondom, hogy egész életemet az ország ellenségei elleni harcnak szenteltem" – idézi Mubarak akkori szavait a BBC, akit ezt követően egy katonai kórházba szállítottak. A rendkívül rossz egészségi állapotban lévő egykori elnök azóta ott raboskodik.

Mohamed Abd El Ghany / Reuters

A 86 éves volt államfő és két fia, továbbá Huszein Szálem szökésben lévő üzletember ellen egy korrupciós ügyben is döntés született volna szombaton, mivel egyebek között Egyiptom számára kedvezőtlen gázügyleteket kötöttek Izraellel, amelyek keretében a világpiacinál jóval alacsonyabb áron nagy mennyiségű földgázt szállítottak Izraelnek.

Egyiptomban számos mozgalom bejelentette, hogy tömegesen az utcára vonul, amikor kihirdetik, hogy milyen büntetésre ítélik az egykori elnököt. Egyes mozgalmak a kivégzését követelik – derül ki a világhálón terjesztett felhívásokból.

A három évtizedes Mubarak-érának véget vető, 2011 januárjában kirobbant forradalom során, illetve azóta alakult különböző mozgalmak nagy része attól tart, hogy túl enyhe ítélet születik, vagy esetleg még szabadlábra is helyezik a megbuktatott elnököt.

Ennek ellenére a forradalom által kivívott értékek feledésbe merülésétől tartó számos forradalmi csoport bejelentette, hogy tüntetéseket rendez annak érdekében, hogy Mubarakra a lehető legsúlyosabb ítéletet mondják ki. A Mohamed Murszi iszlamista elnök tavaly nyári elmozdítását ellenző, Fiatalok az Államcsíny Ellen nevű mozgalom szóvivője például úgy nyilatkozott, hogy a forradalom szellemét és a „vértanúk jogait" szem előtt tartva az egyetlen igazságos döntés csakis a halálos ítélet lehet.

Sokan azok közül, akik a véres összecsapások alatt a halálos veszéllyel dacolva és az ellenük mozgósított rendőrök erőszakos fellépésének ellenállva 2011-ben kiharcolták a rendszer bukását, mára feladták akkori reményeiket, amelyek szerint az arab világ legnagyobb államában valódi demokrácia alakulhat ki. A jelenlegi vezetőket az ellenzék nagy része azzal vádolja, hogy a politikai stabilitás megteremtése érdekében hozott megszorító intézkedéseikkel a Mubarak-rezsim legsötétebb korszakai felé irányítják az országot, megsemmisítve ezzel a forradalom vívmányait.