A The Washington Post vezércikket közöl Orbán Viktor magyarországi hatalomszerzése címmel a magyar alaptörvény módosításáról.

A szöveg szerzője felidézi, hogy Európa már akkor megnyomta a vészjelzőt, amikor Orbán Viktor 2011-ben kétharmados többséggel olyan jogszabályokat nyomott át a parlamenten, amelyek lehetővé tették a hatalomkoncentrációt, gyengítették a fékeket és ellensúlyokat, korlátozták a média, a vallási csoportok és a kisebbségek szabadságát. Akkor az Európai Unió és az Egyesült Államok nyomására a magyar miniszterelnök kicsit visszakozott, és az Alkotmánybíróság is elkaszált pár törvényt.

Orbán Viktor azonban most még több figyelmet vonzott magára. Az eddig viszonylagos függetlenséget élvező jegybank élére egy közeli szövetségesét nevezte ki, hétfőn pedig alkotmánymódosítást fogadott el a parlament, amelyet európai vezetők és az amerikai külügyminisztérium is elítélt. Sőt, páran azt sürgették, hogy fosszák meg Magyarországot EU-s szavazati jogától, illetve csökkentsék az országnak juttatott támogatást.

Orbán Viktor szóvivője eközben azt mondja, hogy mindez félreértés. Csak azt vették bele az alaptörvénybe, amit az Alkotmánybíróság jogtechnikai okok miatt dobott vissza. Az Európai Uniót is kielégítő, az igazságszolgáltatással és a médiával kapcsolatos változtatások megmaradnak, az Alkotmánybíróság hatásköre pedig még szélesedik is. A szerző megjegyzi, hogy ez utóbbit teljesen másként értelmezik a hazai és a külföldi bírálók.

Néhány rendelkezés azonban továbbra is kifogásolható, ilyen például a házasság definíciója, amelyet egy nő és egy férfi közösségeként határoznak meg. Ezenkívül az egyházak csak akkor kapnak támogatást, ha a közösségi célok érdekében együttműködnek az állammal; a választási kampány idején a pártok csak a közmédiában hirdethetnek; a szólásszabadság gyakorlása pedig nem irányulhat a magyar nemzet méltóságának megsértésére. Az államilag támogatott képzésen tanulóknak Magyarországon kell elhelyezkedniük, az utcán élést pedig jogellenessé tehetik, amiről a szerző szerint sokan úgy vélik, hogy a roma kisebbség ellen irányul. Az MSZMP-t bűnszervezetnek nyilvánították, ami miatt néhány ellenzéki vezető ellen politikai okokból vádat emelhetnek.

Martonyi János külügyminiszter azzal próbálta nyugtatni az európai vezetőket, hogy kikérik az Európa Tanács véleményt, Orbán azonban megmakacsolta magát, és kijelentette: Közép- és Kelet-Európa országainak maguknak kell kialakítaniuk politikájukat anélkül, hogy az EU-ra tekintenének, és nem is kell mindenre hallgatni, amit a brüsszeli bürokraták mondanak.

A vélemény szerzője a cikk végén megjegyzi, hogy Orbán valóban megteheti, hogy nem hallgat senkire, de az EU és a NATO nem fog egy olyan tagállamot tolerálni, amelyik megsérti az alapvető demokratikus jogokat. Magyarországot fel kellene kérni arra, hogy változtasson az Európa Tanács által problémásnak ítélt pontokon. Ha ezt nem teszi meg, szankciók várhatnak rá.