A The New York Times tudósításában azt hangsúlyozta, hogy Putyin saját magához képest szerény látogatást tett Magyarországon, ami zsugorodó diplomáciai befolyását mutatja. Oroszország egyre nehezebb gazdasági helyzetben van, Orbán pedig próbálja helyrehozni kapcsolatát a nyugattal, így a vizit messze nem volt olyan fényes, mint például az orosz elnök múlt októberi "diadalmenete" Szerbiában.

Így Budapesten alig lehetett látni Putyint, egyetlen nyilvános megjelenése az esti sajtótájékoztató volt. A lap kiemeli: a sajtó előtt Putyin alig beszélt Ukrajnáról, és Orbán sem emlegette az illiberális demokrácia iránti vonzalmát vagy a gazdasági bevándorlókat.

A Washington Post azt emelte ki, hogy Oroszország hajlandó finanszírozni, megépíteni és fűtőanyaggal ellátni Paks 2-t, amely 2025-re az ország elektromosáram-szükségletének egyharmadát biztosítja majd. A lap szerint Moszkva azért hajlandó ennyi pénzt befektetni Magyarországon, hogy visszanyerje annak lojalitását és növelje befolyását.

"Bizonyos fokig úgy tűnik, sikerül is neki, mert a magyarok politikai és diplomáciai szívességek sorát ajánlják fel Moszkvának, ám eközben keményen nyomulnak, hogy kedvezőbb földgázárakat csikarjanak ki" – írja a WP. Egy névtelenséget kérő, a magyar ügyeken dolgozó diplomata úgy fogalmazott a lap kérdésére: Oroszország próbálja megtörni Európa egységét, és a gyengébb országokat támadja. Magyarország energiaszükségletei miatt kiszolgáltatott. Az új reaktorért cserébe pedig máris teljesült Putyin egyik kívánsága, kíséretével együtt egy európai fővárosba utazhatott.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a magyar kormány igyekezett úgy beállítani a paksi megállapodást és Putyin látogatását, mintha az kizárólag üzletről szólt volna, Oroszország esetében az üzletet és a politikát nem lehet egymástól elválasztani. A paksi üzlet megkötésével ráadásul a magyar kormány olyan orosz üzletemberekkel kerül kapcsolatba, akiket a nyugati hatalmak szankciókkal sújtottak az ukrán válság miatt. A lap információi szerint a paksi egyezményben szerepet vállaló bank felügyelőbizottságának az elnöke Dmitrij Kozak – ő Putyin egyik közeli munkatársa, akit az EU és az USA áprilisban szankciókkal sújtott.

Borisz Grizlovot pedig júliusban tette "feketelistára" az Európai Unió. Ő nem más, mint a Roszatom felügyelőbizottságának elnöke. A WP erről megkérdezte Aszódi Attilát, a paksi bővítésért felelős kormánybiztost, aki azt válaszolta: nem tudott ezekről a kapcsolatokról egészen addig, amíg az újságíró erre fel nem hívta a figyelmét. Ám Aszódi ragaszkodott ahhoz, hogy egy ilyen ügyben a politikusok szerepe "nagyon kicsi."

A The Wall Street Journal szerint Putyin budapesti vendégül látása is annak a folyamatnak a része, amelynek során Orbán próbál kelet és nyugat között egyensúlyozni. Orbán ugyanis az elmúlt években magára haragította Brüsszelt a hatalom centralizálásával, az alkotmány átírásával és azzal, hogy az illiberális demokráciát magasztalta. Mindeközben elkötelezett maradt az ország NATO- és EU-tagsága mellett. Kedden "nagyon óvatosan egyensúlyozott" Orbán, írta a WSJ.

A Financial Times azzal kezdte a tudósítását: Orbán Viktor, aki 1989-ben még a szovjet csapatok kivonását követelte, kedden annak ellenére fogadta Vlagyimir Putyint, hogy az Európai Unió megtiltotta az ilyen bilaterális csúcstalálkozókat.

"Ironikus fordulat" volt, írja a lap, hogy Putyin Budapesten megkoszorúzta az elesett szovjet katonák emlékművét, amely az 1956-os forradalom leverésekor életüket vesztett katonáknak is emléket állít. A forradalmárok emlékművéhez nem ment el.

Az FT szerint Putyin számára a budapesti látogatás azt jelentette, hogy még mindig van olyan európai főváros, ahol ünneplik. A nyugati hatalmak pedig azt szűrhették le a keddi eseményekből, hogy Oroszországnak még mindig van befolyása Kelet-Európára, melynek energiaellátása továbbra is Moszkvától függ.