Crowley - aki Bill Clinton elnöksége idején a nemzetbiztonsági tanács szóvivője volt - Hillary Clinton külügyminisztersége óta újra hasonló megbízatást kapott. Csütörtökön Cambridge-ben, a Massachusetts Institute of Technology-n  tartott előadásán ugyan “helyesnek” tartotta, hogy Manning katonai őrizetben van, de nevetségesnek, butának és egyben kontraproduktívnak nevezte fogvatartásának körülményeit. A washingtoni kormányzat Manningot tartja a fő felelősnek a Pentagon és a washingtoni külügyminisztérium többszázezer dokumentumának továbbításáért a WikiLeaks szervezőihez.

Védőügyvédje szerint a 23 éves Manning a quanticoi haditengerészeti támaszponton napi 23 órára van elkülönítve egy hat négyzetméteres magánzárkába, ráadásul az éjszakát meztelenül kell töltenie. A Pentagon egyik szóvívője a bírálatra azzal reagált, hogy Manning fogvatartása az amerikai jogszabályoknak megfelelően történik, azért vigyáznak így rá, nehogy kárt tegyen magában, azaz öngyilkosságot kövessen el. Barack Obamára is rákérdeztek pénteki sajtóértekezletén Crowley szóvivő megjegyzéséről, mire az elnök azzal válaszolt: a Pentagon tájékoztatása szerint Manning őrzése a szabályoknak megfelelően történik.

Hillary Clinton “sajnálattal” ugyan,de elfogadta Crowley lemondását. Manningot még júliusban vádolták meg nemzetbiztonsági kockázatot okozó kiszivárogtatással, majd most március elején további 22 vádponttal, köztük az ellenség “segítésével” bővült bűnlajstroma. Elsősorban az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos bizalmas iratok és videofelvételek alapján vádolják az ellenség segítésével, ami akár halálbüntetéssel is sújtható, ám az amerikai sajtó értesülése szerint várhatóan “csak” életfogytiglanit fog kérni a katonai ügyész.