Washingtoni illetékesek a hét elején elismerték: fontolgatják, hogy vádat emeljenek az ausztrál férfivel szemben – s ha igen, miként. Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter szerint nem feltétlenül az 1917-es kémkedési törvény az egyetlen kapaszkodójuk. Ennek alapján még senkit sem tudtak egyébként rács mögé juttatni az elsődleges kiszivárogtatón kívül – ez a jelen esetben Bradley Manning hírszerző őrvezető lenne, legalábbis a az amerikai sajtóban tényként kezelt értesülés szerint.

Az amerikai vádemelés – amelyet minden bizonnyal a kiadatási kérelem követne – annyiban újdonság lenne az európaihoz képest (Assange nemi erőszak miatt most is előzetes letartóztatásban van Londonban), hogy nem a magánélete, hanem a WikiLeaks révén kiszivárgott negyedmillió amerikai diplomáciai távirat miatt vonnák felelősségre. Az egyik fő kérdés itt az, újságíró-e Assange, mint maga és ügyvédje állítja. – Akárhogyan alakul is, jogosult az első alkotmánykiegészítés nyújtotta védelemre a WikiLeaks kiadójaként. A vádemelés szerintem alkotmányellenes lenne és az egész médiát veszélybe sodorja az USA-ban – mondta Robinson.

A New York Times azt írta, könnyebben menne a vádemelés, ha bebizonyosodna: nemcsak átvette az iratokat, hanem segítette is a kiszivárogtató forrást. – Hadd legyek nagyon világos: a WikiLeaks nem leleplező weboldal, Assange pedig nem újságíró – mondta John Ensign szenátor, annak a törvényjavaslatnak az egyik beterjesztője, amely büntetőjogi szankciókkal próbálja leállítani a táviratok további közlését. A képviselőházi beterjesztő, Peter King az Egyesült Államok ellenségének nevezte Assange-t. Joe Lieberman szenátor megvizsgálná a közlésben részt vevő New York Times felelősségét is, Mike Huckabee ex-kormányzó – és lehetséges republikánus elnökaspiráns – szerint pedig a kivégzés lenne a kiszivárogtató méltó büntetése. 1953, a Rosenberg-házaspár kivégzése óta senkit nem sújtottak halállal kémkedési ügyben az Egyesült Államokban.

Új roham az internetes szolgáltatók ellen

Ezzel párhuzamosan az adatvédelemre szakosodott amerikai cég, az Imperva megfigyelése szerint mintegy 40 ezren töltötték le rövid idő alatt azt a szoftvert, amellyel jelentős veszteségeket okozhatnak olyan internetes szolgáltatóknak, mint az Amazon.com vagy a PayPal. A támogatók bosszút akarnak állni, mert mindkettő engedett a Washingtoni nyomásnak, és megtagadták pénzügyi és internetes szolgáltatás nyújtását az amerikai diplomáciai táviratokat kiszivárogtató WikiLeaksnek. Akik letöltik az ingyen elérhető Low Orbit Ion Cannon nevű programot, azok számítógépükkel „gyorstüzelés" alá helyezik a kiszemelt cég rendszerét és a fertőzött levelek olyan adatforgalmat generálnak, amely megbéníthatja az adott honlapot. Az Anonymous fedőnév alatt verbuválódó "kíbergerilláknak" már sikerült elérhetetlenné tenni néhány órára a Visa és a MasterCard hitelkártyacégeket. A WikiLeaks óvatosan nyilatkozott, távolságot tartva a hívektől. „Nem ítéljük el őket, de nem is tapsoljuk meg ezeket a támadásokat" - hangzik közleménye.

Az Imperva pénteki közlése szerint figyelemmel követi az Anonymoust, amelynek láthatóan sikerül egyre több gépet csatasorba állítania. Ez pedig érzékenyen érintheti a szolgáltatók szokásosnál nagyobb karácsonyi forgalmát.

Időközben vetélytársa akadt a WikiLeaksnek. Egy korábbi szóvivője tervezi, hogy hétfőn elindítja az Openleaks honlapot, amelynek révén névtelen források tehetik közzé kényes, közérdeklődésre számítható értesüléseiket. Daniel Domscheit-Berg mindezt egy vasárnap adásba kerülő svéd dokumentumműsorban jelenti majd be, amelyről az AP amerikai hírügynökség előre tudomást szerzett.