A vád tanúja, minden valószínűség szerint a haditengerészet SEAL különleges alakulatának tagja, digitális bizonyítékokat gyűjtött össze arra vonatkozóan, hogy az al-Kaida vezetőjének egy munkatársa olyan iratokat juttatott el bin Ladenhez, amelyek kiszivárogtatását Bradley Manning közlegény elismerte.

A védelem szerint ez nem kellő bizonyíték arra, hogy Manning segítette volna az ellenséget. A bíró, Denise Lind ezredes azonban nem értett ezzel egyet a tárgyalás előtti katonai törvényszéki meghallgatáson. Az ezredes kijelentette, hogy a kormánynak (a vádnak) minden ésszerű kétséget kizáróan kell bizonyítania azt, hogy az információt az ellenségnek átadták, és hogy az ellenség meg is kapta azt.

Manning februárban bűnösnek ismerte el magát az ellene felhozott 22 vádpont egy részében. Ezek azonban az enyhébb vádak közé tartoztak, és a katonai ügyészség továbbra is be akarja bizonyítani, hogy a közlegény a súlyosabbakban - így az ellenség segítésében - is bűnös.

Manning hadbírósági tárgyalása június 3-án kezdődik a marylandi Fort Meade-ben. Ha elítélik, a 25 éves közlegényre letöltendő életfogytiglani szabadságvesztést szabhatnak ki.

Bradley Manning, aki Bagdadban biztonsági elemzőként szolgált, 2009-ben és 2010-ben több százezernyi iraki és afganisztáni katonai jelentést, valamint titkos diplomáciai iratot és egyéb dokumentumot szolgáltatott ki a WikiLeaksnek.

A február 28-án a bíró előtt személyesen felolvasott nyilatkozatában Manning azt állította, hogy az anyagoknak a kiszivárogtató weboldalhoz történ eljuttatásával az amerikai haderő "vérszomjas" mivoltát kívánta leleplezni, valamint azt, hogy az semmibe vette az emberi életet Irakban és Afganisztánban.