Ugyancsak a vezető brit baloldali napilap írta a kiszivárogtatásokra hivatkozva, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA áll az amerikai diplomatáknak a - mostanában gyakran elérhetetlen - WikiLeaks oknyomozó portál által leleplezett és az elmúlt napokban sokat bírált "kémtevékenysége" mögött.

A Magyarországgal kapcsolatos diplomáciai üzenetet a The Guardian feldolgozatlan, nyers formában tette közzé. A rendkívül hosszú anyag - amelynek végén a "Clinton" név szerepel - tavaly júniusi keltezésű. A több oldalnyi, felsorolásszerű listán az elküldendő információk között szerepelnek a jelenlegi és feltörekvő vezetők, tanácsadóik hivatali, szervezeti titulusa, nevek, beosztások, és "névjegykártyákon szereplő egyéb információk", telefon-, mobil- és faxszámok, de ezen túl elvárják a célszemély értékelését, sebezhetőségük, személyiségük, pénzügyi, egészségügyi és biometrikus információik megszerzését.

Szerepelnek a jelentős részben szabványosított szövegezésűnek tűnő, de specifikusan magyar vonatkozású részeket is tartalmazó felsorolásban a NATO kötelezettségek teljesítésére irányuló "tervek és erőfeszítések", a hozzáállás a NATO és amerikai erők magyarországi állomásoztatásához, illetve a magyar erők "országon kívüli bevetéséhez".

Szerepel a szövegben információkérés az ellenzéki és szélsőséges csoportokról, beleértve azok hazai és külső támogatását. Külön említi a leírat ebben az összefüggésben a Magyar Gárdát. Kitér a felsorolás a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekkel, valamint a jövő évi EU-elnökséggel és az euróövezettel kapcsolatos "politikára, tervekre és erőfeszítésekre". Külön kiemelik az ország vezetőinek, a hírszerző tiszteknek, az ellenzéknek az orosz befolyással szembeni sebezhetőségének, illetve a magyar vezetők és orosz üzletemberek közötti kapcsoltok vizsgálatát. (Ez tehát még mindig nem az a 808 dokumentum, amit a budapesti nagykövetség készített, hanem az itteni nagykövetségnek szóló utasítás.)

A The Guardian a kiszivárogtatások alapján írt arról is, hogy  a CIA áll az amerikai diplomatáknak a WikiLeaks által leleplezett "kémtevékenység" mögött. Az újság szerint a hírszerzés már korábban egyfajta "információs kívánságlistát" dolgozott ki, és azt átadta a külügyminisztériumnak. A minisztérium ezt követően küldte el  a szóban forgó megkeresést diplomatáinak szerte a világon.

A WikiLeaks által megszerzett iratokból kitűnt: a külügyminisztérium külföldön dolgozó munkatársait felszólították arra, hogy gyűjtsenek információkat a fogadó országok magas rangú képviselőiről.  Washingtonból ilyen jellegű utasításokat küldtek az Egyesült Államok afrikai, közel-keleti, kelet-európai és latin-amerikai nagykövetségei számára, valamint az ENSZ-beli amerikai képviseletnek.

A The Guardian ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Hillary Clinton külügyminiszter nevében az elmúlt évben az ENSZ-ben akkreditált amerikai diplomatákat utasították arra, hogy a többi között Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárról gyűjtsenek információkat. Sőt feladataik közé tartozott az is, hogy más országok ENSZ-diplomatáról gyűjtsenek különböző személyes információkat, kezdve a hitelkártya-információktól egészen az e-mail címekig, illetve  a telefonszámokig.

A brit újság pénteki számában újabb adagot tett közzé a kiszivárogtatásokból. Ezekből a többi között kitűnt, hogy az amerikai diplomácia megsemmisítő véleményeket fogalmazott meg Gordon Brown előző brit kormányfőről , és a brit erők afganisztáni szerepvállalása sem kapott hízelgő értékeléseket amerikai részről.

A újság által összefoglalt jelentések szerint az Egyesült Államok londoni nagykövetsége "egy év után leírta" Brownt, aki 2007-ben, Tony Blair távozása után vette át a miniszterelnöki tisztséget. A Washingtonba küldött diplomáciai értékelések szerint Brown "egyik politikai katasztrófából a másikba támolyog", politikusi teljesítménye pedig "rettenetes".

Egy, az amerikai The New York Times által közzétett WikiLeaks-kiszivárogtatás szerint az amerikai kormány korábban is tudatában volt annak, hogy a korrupció Kabulban a legfelsőbb szinteken is elterjedt, a megvesztegetések, a zsarolások, valamint a sikkasztások mérete azonban megdöbbenést okozott az Egyesült Államokban.

Erre utal, hogy a kabuli amerikai nagykövetség idén januárban egy hazaküldött táviratában arról írt, hogy Hamid Karzai elnök kormányában csupán egyetlen olyan miniszter van, akire nem vetült rá a korrupció, illetve a nepotizmus gyanúja. Az afgán kormány egyik képviselője egy amerikai diplomatának egyfajta négylépcsős korrupciós modellt vázolt fel. Elmondta, hogy az amerikai segélyprojektek esetében négyszeres megvesztegetés történik, mégpedig az építési pályázat kiírásakor, majd annak odaítélésekor, továbbá az építés során, végül az elkészült projekt felavatásakor.