Óvatosan fogalmazva, de félreértést nem hagyva osztotta meg hazánkkal kapcsolatos aggodalmait szerdán Pamela Quanrud, az amerikai külügyminisztérium területileg illetékes helyettes államtitkára. A Washingtonban, a Johns Hopkins Egyetemen rendezett konferencián diplomaták és térségszakértő bevonásával keresték a választ a kérdésre: második rendszerváltást jelent-e a második Orbán-kormány? Quanrud - az amerikai kormány eddigi legkeményebb állásfoglalásában, amellyel az elmúlt hónapok fejleményeit áttekintően értékelte - arról beszélt: a kormányzás letéteményesei nagy terhet vesznek a nyakukba, mégpedig az inkluzivitást, azaz a demokrácia egyik alappillére, a civil társadalom eltérő véleményei, szempontjai befogadásának kötelezettségét.

- A civil társadalom annak a békés eszköze, amivel a jobb (teljesítményre) ösztökéljük a kormányunkat. Odafigyelünk Magyarországra! Arra bíztatunk, hogy nyílt és racionális vita folyjék, az érdekeltek bevonásával - mondta a hazánkban zajló törvényhozásról, alkotmányozásról a vezető amerikai diplomata, olyan intézményeket hangsúlyozva, mint a jó kormányzás, a jogállamiság, a független igazságszolgáltatás vagy a kisebbségi jogok. - Kísértő dolog a rendre, egy nagy kormányzó pártra vágyni - tette hozzá.

Ugyanakkor többször hangsúlyozta: nem tiszte, hogy leckéket adjon jogalkotásból. A médiatörvényről szólva például Quanrud a hazánkban már megfogalmazott kritikákba "kapaszkodva" Bodóky Tamás ismert tényfeltáró riportert idézte, aki szerint az új jogszabály értelmében meg sem írhatta volna a rendőrségről, a korrupcióról szóló cikkeit, vagy ha mégis, nem közölnék azokat. - A gyors ütem talán nem adott időt elég időt a párbeszédre - vetette fel Quanrud, aki szempontjai mellett barátként, szoros szövetségesként írta le hazánkat. Kérdésre azt mondta: Hillary Clinton elfogadta ugyan a meghívást Magyarországra, az Európai Unió májusi keleti partnerségi  csúcsértekezletére, de az amerikai külügyminiszter "nem véglegesitette még idei naptárát".

Szapáry György kijelölt magyar nagykövet - aki várhatóan két hét múlva adja át megbizólevelét Barack Obama elnöknek - felszólalásában hosszasan beszélt a magyar EU-elnökség prioritásairól, a válságkezelő gazdasági kormányzásról, illetve a rendszerváltás történetét ecsetelte. - Sokat megéltem, sok mindenre emlékszem. Arra is, amikor 1958-ban Charles de Gaulle kapcsán diktátort kiáltottak, ma meg repülőtér, sugárút, autópálya van róla elnevezve! - mondta a hazánkkal kapcsolatos kritikák kapcsán. - Bármilyen törvénnyel vissza lehet élni, az 50 mérföldes sebességkorlátozással is. És mégsem teszik meg - mondta arra utalva: a médiatörvénynek nagyobb a füstje, mint a lángja, de elismerte: a jogszabályt rosszul kommunikálták.

Charles Gati politológus, a Johns Hopkins Egyetem professzora a "fékeket és egyensúlyokat" hiányolta a magyarországi átalakítások kapcsán, úgy vélve: a magyarok (tavaly) kormányváltást akartak, nem pedig Magyarország talpáról a fejére való állítását. Hangsúlyozta, hogy az 1990-es évek elején évekig barátok voltak Orbán Viktorral, de ma már nem azok, a miniszterelnök már nem "igazi demokrata", "antikommunista retorikája" pedig "orwelli". Igaz, Magyarország "nem (is) diktatúra, egyelőre legalábbis nem az" - mondta. Szerinte "irányított demokratikus rend" kialakítása zajlik az országban, a külpolitikában pedig a nyugati szövetségesek elidegenítése. - (Orbán) rengeteg interjúját olvastam el, de nem találtam legalábbis olyasmit, hogy az Egyesült Államokról vagy a NATO-ról elismerően nyilatkozott volna - mondta Gati, mire Szapáry egy hosszú házasságban élő párról szóló viccel felelt, amelyben a férj azt mondja: "Drágám, 30 éve már mondtam neked, hogy szeretlek. Ha változás áll be, szólni fogok."