Washington végleg feladja a rakétapajzs közép-európai terveit

Gyakorlatilag bizonyos, hogy Washington felhagy a rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek lengyelországi és csehországi telepítésére vonatkozó terveivel.

Egyértelmű jelei vannak, hogy Washington feladni látszik a lengyelországi rakétavédelmi telepítéseket, és ezzel az Európára vonatkozó, a Bush-időszakban még élő rakétapajzs tervének jó részét is. Ez nem igazán meglepetés: az Obama-adminisztráció eddig is óvakodott tőle, hogy táplálja az ehhez fűződő várakozásokat.

A módosítás egyik okaként most azt hozzák fel – mint James Cartwright tengerészgyalogos tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnöke egy szakmai konferencián a minap elmondta –, hogy a Pentagon értékelése szerint korábban túlértékelték az interkontinentális ballisztikus rakétafenyegetettséget. Ha pedig valamely „haramiaállam” mégis ilyet vetne be az USA ellen, Cartwright úgy véli: az Alaszkában és Kaliforniában már rendszerbe állított harminc GBI (földi telepítésű elfogórakéta) „bőven elegendő” a hatástalanításra.

Ami Európa saját védelmét illeti, ezt az amerikai védelmi vezetés az SM–3 nagy hatómagasságú hajólégvédelmi rakéta földi megfelelőjének kifejlesztésével akarja megoldani; a tervek módosulásáról beszámoló Aviation Week szaklap szerint ez hat-hét akkumulátorral az egész földrészt védi majd. A Rakétavédelmi Ügynökség mindenesetre kezdetben 50 millió dollárt kért rá a következő pénzügyi évre. Viszont a tábornok úgy véli: a csehországi radartelepítésekre szükség lesz továbbra is, akárhol is lesznek az elfogórakéták.

A technikai magyarázatok mögött persze politikai megfontolások is meghúzódnak: az SM–3 legfeljebb közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen véd, vagyis „diplomáciailag jobban eladható", mert Oroszország nem érezheti magát fenyegetettnek. Barack Obama elnök júliusi, moszkvai útja nyomán az USA most hoz tető alá újabb fegyverzetkorlátozási szerződést az oroszokkal. De szerepet játszhat a módosításban a pénz és az időzítés is.

Az SM–3 továbbfejlesztését jóval olcsóbbnak tartják, továbbá Michael Booen, a gyártó Raytheon alelnöke szerint 2013-ra működőképességet garantál, míg a lengyelországi GBI-telepítések még a jóváhagyástól számítva is öt évet vennének igénybe.

Gyakorlatilag temeti a lengyelországi telepítést a Gazeta Wyborcza című varsói lap is. – A Pentagon tábornokai által küldött jelzések teljesen világosak: ami a rakétavédelmi rendszert illeti, a jelenlegi amerikai kormányzat más megoldásokat keres – idézi például Riki Ellisont, egy, a rakétapajzs kiépítését támogató washingtoni székhelyű lobbiszervezet elnökét. Ő – mint a bevezetőben említett szakmai konferencia résztvevője – hangsúlyozta: az Obama-kormányzat inkább a hajókra, továbbá izraeli és törökországi támaszpontokra, illetve vélhetően a Balkánra telepíthető elfogórakétákat részesíti előnyben.

Prágában többször is - itt éppen 2008. júliusában - tüntettek az amerikai radar ellen
Demonstrators walk on Prague's Stefanikuv bridge during a rally against a plan to build a U.S. missile defence shield in the Czech Republic July 8, 2008. The United States and the Czech Republic signed a treaty on Tuesday allowing Washington to build part of a missile defence shield in the central European state despite opposition from its former Cold War master Russia. The deal to create a radar station southwest of Prague was marred by a failure to seal a corresponding pact with Poland, where Washington wants to put 10 interceptor rockets that would be guided by the Czech site. REUTERS/Laszlo Balogh (CZECH REPUBLIC)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.