Immár Kubán múlik visszatérése az AÁSZ-be
"A hideg háború most ért véget San Pedro Sulában" - jelentette be Manuel Zelaya hondurasi elnök a kétnapos tanácskozás végén. A döntést az AÁSZ 34 tagállama, tehát az Egyesült Államok is "feltételek nélkül" fogadta el, ugyanakkor - mint Fander Falconi ecuadori külügyminiszter közölte - felállítanak egy ellenőrző rendszert, hogy Kuba mennyiben teljesíti a szervezet alapokmányában előírt emberi jogi és egyéb demokratikus elvárások teljesítését.
Az AÁSZ kétnapos, külügyminiszteri szintű közgyűlése azt követően ült össze Hondurasban, hogy vasárnap Salvadorban beiktatták az ország történetének első baloldali elnökét, aki a latin-amerikai államok közül utolsóként bejelentette a diplomáciai viszony helyreállítását Kubával.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter még kedden este, az AÁSZ közgyűlése félidejében - Barack Obama elnök közel-keleti látogatására hivatkozva - elutazott Hondurasból. Távozásakor a sajtónak annyit mondott, hogy "nincs egyetértés Kubáról", s ez megfelel Washingtonnak, amely szerint Kubának előbb teljesítenie kell a szervezet demokratikus alapokmányában előírt feltételeket, tehát politikai reformokat kell végrehajtania, így szabadon engedni a politikai foglyokat tagsága helyreállításához.
Havanna még a közgyűlést megelőzően azt hangsúlyozta, hogy nem szándékozik visszatérni az AÁSZ-be, amelyet "az imperialista Egyesült Államok latin-amerikai uralmának kiszolgálójának" tart. A 82 éves Fidel Castro, betegsége miatt visszavonult kubai vezető a Granma napilapban szerdán közzétett reagálásában Clinton kijelentéseire azzal reagált, hogy az AÁSZ "trójai faló", amelynek nincs létjogosultsága Latin-Amerika és az Egyesült Államok új viszonyában.
Megfigyelők szerint sajátos kompromisszum született, amennyiben az AÁSZ megnyitotta a kaput Kuba visszafogadása előtt, eleget téve a latin-amerikai országok többsége elvárásának, ám egyúttal ezt ahhoz köti, hogy Kubában demokratikus reformok szülessenek. A kompromisszum viszont azt is jelzi, hogy Washington nem tudta keresztülvinni azt az eredeti tervét, hogy halasszák későbbre, fektételekhez kötve Kuba visszavételét az AÁSZ-be.
Fander Falconí ecuadori külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a döntés tükrözi azt a korszakváltást, amelyet Latin-Amerika átél. A házigazda Manuel Zelaya hondurasi elnök még a tanácskozás megkezdésekor mondta azt: "Nem távozhatunk úgy San Pedro Sulából, hogy ne korrigálnák a történelmi tévedést", mármint Kuba tagságának felfüggesztését. A latin-amerikai államok többsége szerint mostantól egy új történelmi korszak kezdődik a nyugati földrészen.
A 34 ország külügyminiszterei tanácskozásának első napján, kedden - amig Hillary Clinton is jelen volt - nem tudtak egyezségre jutni, ám néhány latin-amerikai képviselő, főleg Venezuela, Ecuador, Bolivia és Nicaragua, azzal fenyegetőzött, hogy Kuba visszavételéről a döntés elhalasztása esetén egy Washington nélküli párhuzamos szervezet felállítását kezdeményezik.
Rafael Correa ecuadori elnök nyiltan kimondta: "Elfogadhatatlan, hogy kontinensünkről Washingtonban döntsenek, helyette valami olyan szervezetet kell létrehozni, amely nem idegen a mi kultúránktól, értékeinktől, beleértve Kubát". Daniel Ortega nicaraguai elnök pedig sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy Obama kampányában jóindulatúan sokat ígért, ám "a Fehér Házban az elnök változott, de a latin-amerikai politika nem".
Clinton távollétében szerdán Thomas Shannon, az USA latin-amerikai ügyek államtitkára - aki egyébként a Bush-kormányzat idején is ezt a tisztet töltötte be - ismét csak arra hivatkozott, hogy nincs konszenzus a tagállamok között. Ám a latin-amerikai térség vezető állama, Brazília külügyminisztere, Celso Amorim úgy vélte, hogy a véleménykülönbségek közepette is abban egység van, hogy meg kell szüntetni a Kuba felfüggesztését 1962-ben kimondó döntést. "Ezt a csontvázat el kell temetni, demokratikus körülmények között" - mondta, azon lehet aztán vitatkozni, hogy Kuba milyen feltételek kielégítése közepette térhet vissza a szervezetbe.
