Obama spanyol-amerikai újságírók előtt kifejtette, hogy régóta fennáll a biztonsági kérdésekről szóló amerikai-kolumbiai egyezmény, a közelmúltban mindössze annyi történt, hogy a felek naprakésszé tették ezt a megállapodást. "Nem áll szándékunkban amerikai katonai támaszpontot létesíteni Kolumbiában" - szögezte le.

Félreérthetetlenül Hugo Chávez venezuelai elnökre utalva hozzátette, "akadnak a térségben, akik - a szokásos jenkiellenes retorika részeként - igyekeznek nagy ügyet csinálni ebből". A baloldali Chávez - Washington örökös bírálója - előző nap kijelentette, a megállapodás "az első lépés lehet egy térségbeli háború kitörése felé".

A múlt hónapban kötött új biztonsági egyezmény lehetővé teszi Washingtonnak, hogy a kábítószer-kereskedők és a gerillák elleni harc keretében használjon hét kolumbiai támaszpontot, egyúttal az eddigi kevesebb mint 300 helyett 800 főben maximálja a Kolumbiában állomásoztatható amerikai katonák létszámát.

Ezzel párhuzamosan napvilágot látott hír, hogy Hugo Chávez venezuelai elnök visszaküldte állomáshelyére bogotái nagykövetét, akit még július végén rendelt haza Kolumbiából. Caracas azért hívta korábban vissza diplomatáját, mert így kívánt válaszolni azokra a kolumbiai nyilatkozatokra, amelyek azt sugallták, hogy Venezuela kapcsolatban áll a kolumbiai vezetés ellen küzdő, szélsőbaloldali FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) gerillamozgalommal.

Bogotá azt állította, hogy olyan svéd gyártmányú fegyverekre bukkant, amelyeket a FARC Venezuelából vásárolt. (A kolumbiai sajtó szerint a fegyvereket még 2008 nyarán találták meg, s számozásuk alapján tudták kideríteni, vajon honnan származnak.) A bejelentés nyomán Svédország magyarázatot kért Venezuelától. Chávez mindezt "a kolumbiai kormány újabb agressziójának" minősítette.

A történtek ellenére most Hugo Chávez a külügyminiszterrel folytatott éjszakába nyúló tanácskozást követően utasította nagykövetét, Gustavo Márquezt, hogy térjen vissza állomáshelyére, Bogotába.

A két ország között már 2008 elején is nagyon feszült viszony alakult ki, szintén a FARC kapcsán. Miután a kolumbiai haderő egy olyan gerillatábort bombázott, amely Ecuador területén volt, 2008 márciusában a quitói vezetés (majd az azzal szövetséges Venezuela is) megszakította diplomáciai kapcsolatait Kolumbiával. Néhány hónappal később azonban a kolumbiai és a venezuelai elnök kibékült egymással, s azóta több kétoldalú csúcstalálkozót tartottak.

Ám a viszony ingatag maradt, s amikor a bogotái vezetés júliusban bejelentette, hogy elvi egyezség született az  amerikai-kolumbiai katonai együttműködés kibővítéséről (ennek értelmében az amerikai haderő a kábítószer-ellenes akciók során több kolumbiai támaszpontot is használhatna), Chávez azonnal azzal vádolta meg Washingtont, hogy meg akarja szállni Venezuelát. Egyben már akkor jelezte, hogy felülvizsgálja kapcsolatait Kolumbiával.