Edward Snowden még májusban érkezett Hongkongba, ahonnan laptopjáról az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatmegfigyelési anyagokat adott át a brit The Guarian és a The Washington Post lapoknak.

A minisztérium Alexandriában, Virginia állam kerületi szövetségi bíróságánál terjesztette be a vádat. Az egy oldalnyi vádemelési dokumentum három pontot tartalmaz, a bűntényekért maximum tíz évi börtönbüntetés szabható ki – jelentette az AP amerikai hírügynökség. Azért történhetett a vádemelés Virginiában, mert itt van a székhelye Booz Allen Hamilton nevű cégnek, amely utoljára alkalmazta Snowdent az NSA külsős szerződéseseként.

Mint a Xinhua most emlékeztet, Snowden kiszivárogtatása szerint az NSA két megfigyelési programmal dolgozott, az egyik telefonbeszélgetéseket, a másik az internetes adatokat követte. A NSA és az FBI így kilenc internetes cég szolgáltatásait, audió- és videoanyagait, email-eket, fotókat figyelte titokban, melynek révén személyek mozgását és kapcsolatrendszereit is tudta ellenőrizni.

Snowden tartózkodási helye június 10-e óta ismeretlen, amikor kijelentkezett a hongkongi szállodából. A South China Morning Post napilapnak akkor azt nyilatkozta, reméli, hogy maradhat Hongkongban, amely korábban brit gyarmat volt, de 1997 óta széleskörű autonómiajogokkal Kína része lett. A Snowdent interneten támogatók, így a Wikileaks alapító, s egy éve Ecuador londoni követségén menedékjogot élvező Julian Assange is azt tanácsolta, hogy Izlandtól kérjen menedékjogot.

Egyelőre nincs hír még arról, hogy az Egyesült Államok hivatalosan kérte volna Snowden kiadatását a kémkedés vádjával Hongkongtól. Ám állítólag az amerikai hatóságok azt már kezdeményezték partnerszervezeteiktől a kínai a különleges közigazgatási területen, hogy fogják el.

Andy Tsang, rendőrfőnök az újságíróknak szombaton azt mondta, “nem lenne megfelelő”, ha a rendőrség kommentálná az ügyet. Ő csak annyit közölhet, hogy mindent a törvényeknek megfelelően tesznek majd. Hongkong autonómiája engedélyezi, hogy Peking beleszólhasson védelmi és diplomáciai ügyekbe. Ezért az Egyesült Államok és Hongkong közötti kétoldalú kiadatási szerződés kivételként kezeli az ilyen eseteket, tehát egy kiadatási eljárás akár hosszú éveket vehet igénybe.

Leung Kwok-hung hongkongi képviselő már utalt is arra, hogy Kínának így lehetősége van, amennyiben úgy dönt, hogy utasítsa Hongkongot Snowden “megvédésére” a kiadatási kérelemmel szemben. Leung képviselő azt sem zárta ki, hogy a hongkongi emberek utcai megmozdulásokon nyújtsanak támogatást Snowdennek. Kína egyébként három napja hivatalosan visszautasította azokat az amerikai vádaskodásokat, hogy Snowden Pekignek dolgozott volna. Hua Chunying külügyi szóvivő szerint ezzel a vádaskodással szeretné Washington elterelni a figyelmet, hogy valójában telefonbeszélgetések millióiról készített titokban felvételeket és internetes megfigyelési programokat valósított meg. “Az Egyesült Államoknak megfelelő választ kellene adnia a nemzetközi közösség és a nyilvánosság részéről megfogalmazott aggodalmára a törvénytelen cselekedet miatt” - közölte a szóvivő.

A hongkongi Demokrata Párt volt alapítója, Martin Lee szerint az amerikai-kínai viszony fontossága miatt Peking kezdetben nem fog nyilvánosan nyomást gyakorolni Hongkongra. Szerinte Kína csak akkor fog beavatkozni, ha az üggyel foglalkozó hongkongi bíróság esetleg szabad utat adna az amerikai kiadatási kérelemnek. Snowdennek akkor még lesz fellebbezési lehetősége, így politikai üldözöttnek vallania magát. Peking addig nyugodtan várakozhat a döntéssel. - Vannak olyan menekült kérők Hongkongban, akik tíz éve érkeztek, s ügyükben a mai napig sem született végső döntés” - nyilatkozta az AP-nek Mark Sutherland ügyvéd.