Rámordult Európára a NATO főtitkára
Új hangot ígért Washington külpolitikában az Egyesült Államok alelnöke.
A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumon elhangzott beszédében Joe Biden leszögezte, ez az új hang az Egyesült Államok alapvető érdeke nemcsak a belpolitikában, de külkapcsolataiban is. „Oda kell figyelnünk egymásra, s tanulnunk kell egymástól” – fogalmazott Biden, aki szerint a Barack Obama vezette kormányzat elkötelezte magát emellett.
A nemzetközi biztonság megszilárdításáért az Egyesült Államok ezután többet tesz, de többet vár Nyugat-Európától is – jelentette ki a politikus, csak érintőlegesen említve a kétoldalú kapcsolatok jelenleg talán legneuralgikusabb pontját, az afganisztáni missziót. Afganisztánnal kapcsolatban Biden csak annyit mondott, hogy Washington az eddigi politika felülvizsgálatára törekszik, amihez igényli a szövetségesek támogatását és elképzeléseit. Az új afganisztáni stratégiában Pakisztánnak kulcsszerepe lesz – tette hozzá.
Franciaország és Németország szinte hallhatóan fellélegzett, miután – nyilvánvalóan az újra és újra fellángoló vitát elkerülendő – az alelnök nem követelt több katonát tőlük az afganisztáni NATO-haderőbe. A puhatolózó hangulatnak megfelelően Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök is elővigyázatosan a homokba dugta a fejét a kérdés elől.
A német kancellár elismerte, hogy „egyedül egy ország sem viselheti a nemzetközi konfliktusok megoldásának terhét”, de nem utalt arra, hogy országa milyen további erőfeszítésekre készül az afganisztáni szerepvállalásban. A hangsúlyt a civil újjáépítésre helyező Berlin azt állítja, hogy összesen 4500 katonánál többet nem küldhet a teljesítőképessége határán járó hadseregéből Afganisztánba, ahol jelenleg 3500 főnyi kontingenssel van jelen a relatíve nyugodt északi tartományokban.
Csak általános megjegyzésekre futotta Sarkozynek is, aki azt mondta, „ha békére törekszünk, akkor a politikában és a hadszíntéren is erővel kell fellépnünk”. Párizsban a parlament nemrég szavazta meg, hogy az ott szolgálatot teljesítő mind 3300 katona Afganisztánban maradjon.
Az Egyesült Államok megkétszerezi, 60 ezer főre növeli Afganisztánba vezényelt erői létszámát.
Előadásában Jaap De Hoop Scheffer NATO-főtitkár pikírten megjegyezte, ha Európa hangot akar magának a világpolitikában, azért illene tennie is valamit. „Az Obama-adminisztráció már sokat beváltott abból, amire Európa kérte: bezáratta Guantánamót és ígéretet tett arra, hogy kiemelten foglalkozik a klímaváltozással. Most Európának is figyelnie kell. Amikor az Egyesült Államok partnert és szövetségest szeretne, nem mindössze tanácsokat akar. Olyasvalakiket vár és megérdemel, akik megosztják vele a tevőleges erőfeszítéseket” – fordította le Biden beszédét saját szájíze szerint az észak-atlanti szövetség vezetője.
Ez vonatkozik Oroszországra is – szögezte le De Hoop Scheffer, hozzáfűzve, hogy Moszkva nem követelheti a Kelet-Európába telepítendő rakétapajzs felfüggesztését úgy, hogy támaszpontokat épít Grúziában vagy – egy kétmilliárd dolláros hitellel – támogatja, hogy Kirgizisztán bezárja a manaszi amerikai bázist, amely az afganisztáni NATO-erők egyik utánpótlás-központja.
Maga Biden a rakétapajzs kapcsán korábban kijelentette, Washington folytatja a rendszer kifejlesztését, de csak akkor, ha ez technikailag lehetséges és költséghatékony. „Mindezt NATO-szövetségeseinkkel és Oroszországgal egyeztetve kívánjuk megtenni” – jelentette ki az alelnök.
Beszédében Biden kiállt az Oroszországgal való együttműködés mellett állt ki, úgy vélte, hogy ez több területen is lehetséges. „Természetesen, nem fogunk mindenben egyetérteni, de együtt kell működnünk ott, ahol érdekeink egybeesnek” – fogalmazott az alelnök, Afganisztánon kívül Iránt említve az utóbbiak között.
Iránnal kapcsolatban megerősítette, hogy Washington kész a párbeszédre, s hangoztatta: Teheránnak előnye származna abból, ha felhagyna nukleáris programjával, illetve a terrorizmus támogatásával. Biden szerint amennyiben viszont Irán továbbra is atomfegyver kifejlesztésére törekszik, akkor nem csak a régió, hanem a saját népének jólétét is fenyegeti. Ebben az esetben Washington semmilyen eszközről, így a hadi fellépésről sem mondhat le, de mindenképp a diplomáciai megoldást részesíti előnyben – fogalmazott az alelnök.
A Közel-Kelettel kapcsolatban Biden utalt arra, hogy az Egyesült Államok – a nyugati szövetségesekhez hasonlóan – egy Izrael mellett önállóan létező palesztin államot támogatna, és kiáll a palesztin népért, ez azonban nem jelentheti a Hamász támogatását.
