A stuttgarti tartományi bíróság szerint az 56 éves férfi nem jelent többé veszélyt a társadalomra. A kilencrendbeli gyilkosságért elítélt volt közellenség ugyan aktív szerepet játszott a RAF feloszlatásában és elhatárolta magát a fegyveres harctól is, de tetteit sosem bánta meg.

A polgári családból származó, a heidelbergi egyetemen filozófiát és történelmet tanuló Klar 1976-ban lett a RAF úgynevezett második generációjának tagja. Hat évvel később fogták el a rendőrök, s a többi között olyan gyilkosságokban való részvételért ítélték el többszörös életfogytiglani szabadságvesztésre, mint a Siegfried Buback nyugatnémet főállamügyész és Jürgen Ponto, a Dresdner Bank elnök-vezérigazgatója elleni merénylet, illetve Hanns Martin Schleyer, a nyugatnémet munkaadói szövetség elnökének elrablása és meggyilkolása. Mindhárom terrorakció az 1977-es Német Őszhöz kötődik, ahhoz az időszakhoz, amikor a nyugatnémet állam eszközökben szintén nem válogató külön háborút vívott az akkori NSZK-nak „hadat üzenő” RAF-fal.

Klar pontos szerepe egyébként a mai napig nem tisztázott a Német Őszhöz kapcsolódó kegyetlen gyilkosságokban. Az ex-terrorista – a mozgalomban tett fogadalmához hűen - hallgat, s a hatóságoknak több mint három évtized elteltével nem sikerült kideríteniük, hogy Karlsruhéban ki lőtte le Bubackot és testőreit. Arról is vita folyik, hogy Klar mennyire volt meghatározó figura a RAF soraiban. Sokan inkább kegyetlensége miatt emlegetik, 1979 novemberében egy zürichi bankrabláskor nemcsak a rendőrökre tüzelt, hanem lelőtt egy nőt is, hogy a meneküléshez megszerezze annak kocsiját.

Klar próbaidős szabadlábra helyezését elsősorban a bajor konzervatív CSU politikusai bírálták élesen. Az áldozatok családtagjai megosztottak. Michael Buback, a meggyilkolt főügyész fia úgy nyilatkozott: Klar letöltötte büntetését, a közvélemény figyelmének nem az ex-terrorista sorsára, hanem arra kellene irányulnia, hogy a hatóságok végre kinyomozzák az igazi gyilkosokat. Buback testőrének, a főügyésszel együtt meggyilkolt Georg Wurster lánya, Sabine Reichel viszont az áldozatokkal és azok hozzátartozóival szemben igazságtalannak nevezte a stuttgarti bírósági döntést – írta a FocusOnline.

Az eddig semmilyen megbánást sem tanúsító Klar tavaly benyújtott kegyelmi kérvényét Horst Köhler német államfő elutasította. A stuttgarti tartományi bíróság most tulajdonképpen 1997-es döntésének adott helyt. Akkor a bíróság úgy határozott: hiába ítélték többszörösen életfogytiglani szabadságvesztésre a volt terroristát, az életfogytiglani börtönbüntetés minimális ideje 26 évre szól. S miután a fegyintézet vezetői, illetve a pszichiáterek Klar pozitív változásáról számoltak be, a bíróság most helyben hagyta, hogy a minimális 26 év leteltével, 2009. január 3.-át követően a férfit próbaidőre szabadon lehet bocsátani. Közben kiderült, hogy Klar – igaz kísérővel – az elmúlt időszakban szabadságra többször elhagyhatta a börtönt – írta a Welt Online.

Claus Peymann, a híres berlini színház, a Berliner Ensemble intendánsa megismételte ajánlatát, miszerint szívesen alkalmazná színpadtechnikus-gyakornokként Klart. Az állást az ex-terrorista valószínűleg nem fogadja el, miután a média valószínűleg egy percnyi nyugtot sem hagyna számára. A tavaly 24 év börtön után szabadult egykori RAF-tag, Brigitte Mohnhaupt is álnéven, a nyilvánosságtól teljesen elzártan él - állítólag valahol Németország déli részén.

A RAF-korszak a közelmúlt német történelmének még mindig feldolgozatlan fejezete. Állami keretekben először csak tavaly ősszel emlékeztek meg a szélsőbaloldali terrorizmus áldozatairól. Az utóbbiak hozzátartozóit alaposan felháborította a RAF-ról forgatott, két hónappal ezelőtt bemutatott első mozifilm is. A 20 millió euróba került Baader-Meinhof-jelenség - a bírálók szerint - akcióhősökként „bálványozza” a kezdetben a társadalmi igazságosságért, illetve a náci múlt feltárásáért fellépő, majd az erőszakba teljesen elsüllyedő Andreas Baadert, Ulrike Meinhofot és társaikat.

(BERLIN)