Amerika az urnákhoz járul .... - már csak 1464 nap van hátra a 2012-es elnökválasztásig. Nem vicc, a hétfői The Washington Post hívja fel rá a figyelmet. Ezzel is érzékelteti a mostani, minden idők leghosszabb amerikai kampányának a végét. Sokszázmillió dollár ráfordítás és több száz kampányfellépést követően "természetesen" a keddi megmérettetés előtti napon sem állhatott le a gépezet. A republikánus John McCain hétfőn hat, a demokrata Barack Obama három államba volt hivatalos a legvégén. Elkötelezett McCain-híveket nem számítva alig van ma mértékadó elemző az Egyesült Államokban, aki a republikánus jelölt győzelmét valószínűsítené. A Post és az ABC News felmérése szerint a demokrata jelölt 54:43 arányban vezet a várhatóan szavazók között. A Fehér Ház bevételéhez 270 elektori szavazatra van szükség. A közvéleménykutatások kompozitértékéből számolt összesítés szerint Obama már azzal 291-et szerez, ha csak az egyértelműen a javára írt, illetve felé hajlónak elkönyvelt államokat hozza, a kétségesnek ítélt 88 elektori voksot pedig mind elveszíti. Márpedig az olyan, kétesélyesnek tartott államokban is vezet a demokrata jelölt, mint Florida vagy Nevada - az előbbi önmagában 25 elektori szavazatot jelent. Kismértékű vesztésre áll viszont Obama Ohióban, Észak-Karolinában és Missouriban.

Az elnökválasztással párhuzamosan a 213 millió választásra jogosult amerikai számos kérdésben, így helyi tisztségviselőkről is dönt, népszavazásokon foglal állást. Részleges kongresszusi választásokat is tartanak: újraválasztják a teljes, 435 fős képviselőházat és a száz szenátusi mandátumból 35 is újraosztásra vár. A várakozások szerint a demokraták megtartják, sőt növelhetik fölényüket a Capitoliumon. Az elnökválasztásnál a kép annyiban tisztul, hogy a magukat bizonytalannak mondók, illetve álláspontjukon változtatók aránya az elmúlt két hétben 13 százalékról 7-re csökkent. Obama táborában 67 százalék, McCainében 41 százalék mondta magát "nagyon lelkesnek." A teljes választói népességre vetítve a megkérdezettek 59 %-a lelkes vagy legalább optimista a demokrata, míg csak 46 % a republikánus szenátor győzelme esetén. A felmérésekből követhetően minden egyes elnökjelölti vitából Obama került ki jobban, de különösen a "tegeződős vitaestből" Tennessee-ben. A megkérdezettek következetesen büntették McCaint a negatív kampányért, amelyben Obamát állítólagos terroristákkal kísérelte meg összefüggésbe hozni. Az Obama-Biden egyetlen olyan politikai reklámja nem vált ellenben ismertté, amelyben megkérdezőjelezték volna McCain emberi tisztességét, Amerikához való hűségét. Ugyancsak a felmérések szerint az amerikaiakat a gazdaság állapota - állásuk, nyugdíjuk, jelzáloghitelük, befektetésük - ma jobban foglalkoztatja (51 %), mint minden más kérdés együttvéve. Ez elhomályosítja a történelmi rekordon népszerűtlen George W. Bush nyolcéves elnökségének messze legnagyobb eredményét is: 2001. szeptember 11-e óta nem ért terrortámadás amerikai földet. Ellenben beválni látszik Obama taktikája, amely azt bizonygatta: McCain, akinek a gazdasági ismeretek közismerten nem tartoznak az erősségei közé, Bush örökségének folytatója lenne. A megkérdezettek minden főbb kérdésben Obamát pártolják inkább - legyen szó az adókról, a gazdaság egészéről vagy egy váratlan nagyobb válság kezeléséről.

Bár Irakot leszámítva a külpolitikai kérdésekben a két szenátor véleménye meglepően hasonló, Amerika a személyükben két különböző világképről is szavaz. Kettejük között negyedszázad a különbség, McCain Obama apja lehetne. A 72 éves McCainnél idősebb politikus a két nagy pártból még soha nem próbálkozott a Fehér Ház elhódításával. Múltjának leggyakrabban felemlegetett epizódja öt és fél éves vietnami hadifogsága - ezt a demográfiai változásokkal párhuzamosan egyre többen tartják Amerikán belül is dicstelen konfliktusnak, egyre kevesebbek kötődnek hozzá személyesen is. A demokrata jelölt nem idegen földön lábtörést szenvedett katonaként találkozik eltérő kultúrákkal (McCaint ma is kiveri a víz, ha felidézi a köré gyűlt, a megszállóval szemben gyűlöletet érző vietnamiakat), hanem saját magában: kenyai apja és fehér anyja kettős örökségében szembesül vele. Bár középső neve Hussein, felmenői között muzulmánok (is) voltak, ő maga keresztény. Gyerekkorában a világ legnépesebb iszlám országába, Indonéziába költözik anyjával. A mai demográfiai folyamatok szerint a fehérbőrűek 2042-re kisebbségbe kerülnek az Egyesült Államokban.

Afroamerikai politikus még soha nem állt ilyen közel hozzá, hogy elnök lehessen. Ahogy egyre többen élnek nagyvárosokban az Egyesült Államokban, egyre többen látják, mit is csinál egy asztaltkoptató "közösségszervező" - azaz Obama Chicagóban, mielőtt politikai pályára lépett volna. Szemben áll város és vidék: a metropoliszokat zömükben tömörítő államokat, New Yorkot, Kaliforniát, Illinois-t, Michigant, a keleti és a nyugati part urbánus-liberális államait, New Jersey-t, Massachusetts-et, Marylandet, Washingtont, Oregont Obama javára írják. McCain terepe, a "nagy piros mező" középen és délen, Texas, az egykori rabszolgatartó államok, északabbra Alaszka, a két Dakota, Wyoming a vidéki Amerika. Senki nem használta még fel olyan tudatosan az internetet hívek és adományozók gyűjtésére, mint Obama. McCain saját bevallása szerint nem ura a számítógépnek. A magát a reagani forradalom közkatonájának nevező, a Capitoliumba az egyik ilyen "csúcsévben", 1982-ben bekerülő szenátor éppen akkor szeretne elnök lenni, amikor a neokonzervatív ideológia - legalábbis egyelőre - lejáratódott, a dereguláció két évtizeden át éber őre, a megkérdőjelezetlen tekintélyű Alan Greenspan volt Fed-elnök önkritikát gyakorolt a Kongresszus előtt.

Washington

Barack Obama