Moszkva úgy látja, az EU-ban a politikai akarat nincs meg erre, míg Brüsszel szerint Oroszország technikailag nem áll készen, mivel Közép-Ázsia irányába határai túlságosan „szellősek”. (Ez a kedvez az Afganisztánból induló heroincsempészetnek is; igaz, Oroszország inkább cél-, mint tranzitország, az EU-ba a kábítószer többnyire más útvonalon jut.)

A vízummentességnek egyelőre mindenképpen akadálya az orosz regisztrációs rendszer, amelynek értelmében az ország területén - beleértve az orosz állampolgárokat is - szállodai vagy rendőrségen bejelentett tartózkodási címet kell szerezniük az utazóknak minden városban, ahol három napnál tovább tartózkodnak. (Ez a gyakorlatban különösen jó táptalaja a rendőrségi visszaélésnek, amennyiben a turista nem tudja igazolni - esetleg vonatjeggyel -, hogy három napnál rövidebb ideje érkezett Moszkvából Szentpétervárra. Hasonló gondokkal egy vízummal rendelkező orosz turistának nem kell megküzdenie az EU-ban.)
A vízummentesség hiánya Moszkva szerint akadálya annak is, hogy a felek tető alá hozzák az Együttműködés a Modernizációért nevet viselő memorandumot, amelynek célja a kölcsönösen erősíteni a tudományos együttműködést, a kereskedelmi kapcsolatokat és ösztönözni a beruházásokat.

A Dmitrij Medvegyev vezette orosz delegáció optimistán néz a találkozó elé, hiszen a lisszaboni szerződés életbelépése óta - amely az EU belső kohézióját hivatott erősíteni - ez az első orosz–EU csúcs, amelyen az José Manuel Barroso bizottsági elnök mellett már az EU elnökeként Herman van Rompuy és külügyminisztereként Catherine Ashton is részt vesz. Az orosz elnök a találkozó előtti héten felvetette a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) való belépésről szóló, tizenhét éve elkezdett, egy éve felfüggesztett tárgyalásának felújítását, jelezve, hogy Moszkva komolyan gondolja a közeledést.

A csúcson az elmaradhatatlan „energetikai biztonság” - vagyis az Oroszországot az EU-val új vonalakon összekötő Északi, valamint Déli Áramlat gázvezetékek megépítése - is szóba kerül. Egyelőre azonban csak az tűnik biztosnak, hogy a tárgyalás lezárásaként a sajtó által harmadrangúnak ítélt megállapodást írnak alá a felek a titkos információk kölcsönös védelméről, a terrorizmus elleni közös fellépés jegyében.

Vízum és modernizáció

A lisszaboni szerződés érvénybe lépése óta az első csúcstalálkozót tartják Rosztovban az Európai Unió és Oroszország vezetői. Brüsszeli remények szerint az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere kifejezi készségét az európai befektetők fogadására az ország modernizációjának előmozdítására, ám az már fejtörést okoz az unió központjában, miként kezeljék a huszonhetek térségében  pozíciókat kiépíteni kívánó orosz tőkét.

A 2008-as orosz-grúz háború után lehűlt kapcsolatokat mind az EU, mind a NATO felmelegítette, mert Afganisztántól Iránon át a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáig szükség van Moszkva együttműködésére, az európai energiaellátás garantálásáról nem is beszélve. A csúcs a szervezők szándékaitól eltérően azonban a felszínre hozta, mennyire függ egyelőre az orosz gazdaság az olaj- és gázexporttól, illetve az EU az orosz jegybank eurótartalékainak felhasználásától, a valutaövezet jelenlegi válsága közepette. Ám az az orosz kérés, hogy mielőbb könnyítsék a vízumrendszert nem kelt nagy lelkesedést az EU-ban, ahol elsősorban az orosz viszony ápolásában amúgy nagyon is érdekelt Németország ellenzi az elkötelezettség vállalását, míg az új tagországok egy része – köztük Magyarország – úgy véli, hogy előre lehet lépni, ha Ukrajna sem marad le közben. (Brüsszeli tudósítónktól)