A módosítás december 19-től lép hatályba, tehát a mentesség már a karácsonyi ünnepekre lehetővé válik az érintett államok lakói számára. A három érintett ország polgárai legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak uniós országokban vízum nélkül. Korábbi közlések alapján azt is tudni lehet, hogy a vízummentesség csak a szerbiai lakóhellyel rendelkező szerbekre vonatkozik majd, a Koszovóban élőkre nem.

Brüsszelben tartózkodott hétfőn Boris Tadic szerb elnök is. Olli Rehn bővítési biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján üdvözölte a miniszteri döntést, és sürgette, hogy az vonatkozzon Koszovóra, "Szerbia tartományára" is. Rehn ellenben úgy vélte, nem szabad összekeverni a vízummentesség kérdését Koszovó hovatartozásával. Koszovó tavaly kikiáltotta függetlenségét, és a legtöbb EU-tagország elismerte azt, Szerbia azonban továbbra is saját részének tekinti a déli tartományt.

A miniszterek egyetértettek az Európai Bizottság azon álláspontjával, hogy Bosznia-Hercegovina és Albánia még nem teljesítette a szükséges feltételeket, ezért egyelőre nem részesülnek vízummentességben. A feltételek között szerepelnek bizonyos biztonsági előírások a vízumkiadásra és az útlevelekre vonatkozóan, illetve a határok biztosítása.

Az uniós miniszterek a brüsszeli bizottság júliusi javaslata alapján hozzák meg döntésüket. Rehn és Jacques Barrot belügyi biztos hétfőn közleményt adott ki, amelyben értésre adták, hogy az érintett országok a reformfolyamatban elért eredményeknek is köszönhetik a döntést. Miniszteri nyilatkozatok szerint az EU azt várja, hogy a döntés a három országnak - közöttük is kiemelten Szerbiának - ösztönzést ad a további reformokhoz.

Közleményt adott ki a témában az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is. Eszerint „a Magyarország által mindvégig támogatott kiemelkedő fontosságú döntés lehetővé teszi, hogy a Szerbia területén élő magyar nemzetiségű lakosok szabadon utazhassanak, és három hónapig tartózkodhassanak mind hazánk, mind pedig az Európai Unió teljes területén. Ugyanakkor a most megvalósuló vízummentesség a schengeni térségben meglévő felelősségünket is növeli, és felértékeli szerepünket az Európai Unió külső határainak biztosításában”.

Nem vonatkozik a határozat egyelőre Bosznia-Hercegovinára és Albániára. Az ő esetükben jövő tavasszal újabb értékelést készít a bizottság. A beutazási engedély kötelezettségének eltörlése az uniós tagállamokon kívül a schengeni zónához tartozó Izlandra, Norvégiára és Svájcra is vonatkozik.