Vízummentesség Szerbiának
– Kész vagyok a megméretésre, ha a parlament is kész a meghallgatásomra – mondta szerdán José Manuel Barroso Strasbourgban, az új európai törvényhozás első plenáris ülésszakának második napján, amikor a tisztségviselők keddi választása után kezdett uniós mederbe terelődni a munka, azaz gyorsan előjöttek a megoldatlan kérdések.
Vagyis hatályba lép-e időben a lisszaboni szerződés, hogy az „egy ország egy biztos” elve alapján lehessen kinevezni az új Bizottságot, az EU végrehajtó testületét. Ám az elnökségre esélyes néppárti portugál Barroso újraválasztását a szocialisták szerdán ismét megkérdőjelezték. Erre mondta Barroso, hogy ő ismertetné programját, amelyben helye van valamennyi nagy politikai áramlat elképzeléseinek.
A délelőtti vitában, amikor az első félévi cseh és az elkövetkező hat hónapi svéd elnökség munkája került terítékre, több magyar képviselő is szóba hozta a szlovák nyelvtörvény ügyét. A fideszes-néppárti Kósa Ádám magyar jelnyelven elmondott beszédében kiemelte: a magyar és európai siketek képviselőjeként minden hátrányos helyzetet elszenvedő európai polgárért kíván dolgozni, s a hátrányos megkülönböztetés kiemelkedő példájaként beszélt a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényről.
Kijelentette: „Olyan Európát akarok, ahol a nyelvhasználat szabadsága nem lehet vita tárgya”. Ugyanebben kérdésben Göncz Kinga és Tabajdi Csaba (MSZP) delegációvezető levélben fordult frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagjaihoz, hogy támogatásukat kérjék a szlovákiai nyelvtörvény elfogadhatatlan részeinek megváltoztatásában.
Bokros Lajos (MDF, Európai Konzervatívok) pedig levelet küldött a szlovák képviselőtársainak, azt hangsúlyozván, hogy „a kirekesztő törvény nemcsak a magyarságot, hanem az európai integráció szellemiségét is alapjaiban sérti”.
Az alelnökké választott Schmitt Pál (Fidesz, Európai Néppárt) szintén feladatának tartja, hogy e törvényre felhívja a figyelmet, de szerdai sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy átadta Buzek elnöknek a 2006-os budapesti rendőri „túlkapásokról” készült kiadványt. Ezzel megelőzte Morvai Krisztinát (Jobbik, független), aki az Iránról szóló délutáni vitában azt mondta: az EU-n belüli demokráciára és emberi jogokra is figyelni kell, s felidézte, hogy szerinte mi történt 2006. október 23-án, amikor a rendőrség „békés tüntetőkre” támadt.
Uniós szempontból a nap fontos eseménye volt, hogy a Bizottság javaslatot tett Szerbia, Montenegró és Macedónia polgárainak vízummentes utazására. Ez a vajdasági magyarok szempontjából is rendkívül fontos lépés még a tagországok kormányainak jóváhagyására vár.
A parlamentnek jelenleg konzultációs joga van, de a magyar képviselők e könnyítésért eleve lobbiztak. Az EU elsősorban az uniópárti szerb vezetésnek kíván támaszt adni, de egyes tagállamok, például Hollandia, még ódzkodnak, mert a szerb közeledést attól teszik függővé, együttműködik-e Belgrád a hágai bírósággal. A lényeg: Szerbia lakói – ám a koszovói és boszniai szerbek kivételével (ha csak nem kettős állampolgárságúak) – biometrikus útlevéllel vízummentesen léphetnének jövőre a schengeni övezetbe.
A jelenlegi szabályozás értelmében a nyugat-balkáni országok állampolgárai könnyített feltételekkel ugyan, de vízumot kötelesek igényelni. Ennek összegét, jórészt a magyar kormány nyomására sikerült 60 euróról 35 euróra csökkenteni.
A Bizottság egyelőre nem tarja felkészültnek Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót a vízummentesség bevezetésére, de reményét fejezte ki, hogy a háromból az első kettő a szükséges feltételeknek a jövő év során meg tud felelni.
