Vízummentesség egy hónapon belül
Rövid, mindössze négyperces beszédben jelentette be Magyarország vízummentességét George W. Bush. Az amerikai elnök a Fehér Ház rózsakertjében, nagykövetek, protokollmeghívottak és újságírók előtt azt mondta: a magyarok mellett Csehország, Dél-Korea, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia polgárai utazhatnak "hamarosan" turistaként, illetve üzleti célból az Egyesült Államokba. Bush - akit Condoleezza Rice külügy-, és Michael Chertoff belbiztonsági miniszter is elkísért a bejelentésre -, elismerte a vízumkényszer eddigi egyoldalúságának tényét. Mint mondta, a jelenlévők képviselte államok mindegyike szabadon beengedi az amerikai állampolgárokat. - Ezen országok vezetői évekig magyarázták nekem, milyen frusztráló dolog polgáraiknak sorban állni, vízumdíjat fizetni azért, hogy üdülni vagy üzleti útra jöjjenek, meglátogassák a családjukat - fogalmazott Bush. - Én elmondtam, hogy egyetértek velük. De azt is elmondtam: a szeptember 11-e utáni világban csak akkor terjeszthetjük ki az utazási lehetőségeket, ha egyúttal fokozzuk a biztonsági intézkedéseket. Majd hozzátette: csaknem két évvel ezelőtt kormánya felkérte a kongresszust a vízummentességi program, a VWP modernizálására. Utalt rá, hogy új törvényre, illetve a csatlakozó államok együttműködésére is szükség volt: beleegyeztek, hogy bűnügyi információkat osztanak meg Washingtonnal, elfogadták, hogy polgáraik, ha utazni akarnak, az interneten regisztrálják előbb magukat. Az ideérkezés feltétele a biometrikus azonosítókkal ellátott útlevél is - említette meg az elnök, aki szerint az a legjobb külpolitika Amerika számára, ha engedi, hogy más országok polgárai saját szemükkel ismerhessék meg, "láthassák a szabadság áldásait".
Bush reményét fejezte ki, hogy a VWP úgynevezett útitervében szereplő hat országot, Bulgáriát, Ciprust, Görögországot, Lengyelországot, Máltát és Romániát is hamarosan a vízummentesek között üdvözölheti. A most belépőkkel, így hazánkkal kapcsolatban a "hamarosan", illetve az "egy hónapon belül" formulákkal körvonalazta a teljes utazási szabadság életbe lépését.
Vagyis pontos időpont továbbra sincsen. Október 28-án hazánkba látogat viszont Michael Chertoff, éppen az egyébként önkéntes alapon már most is működő ESTA, az elektronikus utazási jóváhagyási rendszer budapesti beharangozására. Washingtoni források tudósítónknak azt mondták: ha a január 12-től Nyugat-Európában is kötelező ESTA megfelelően fejlődik fel az elkövetkező hetekben, úgy a november második felében érkező magyar turistáknak nem kell vízumot váltaniuk. Ugyanakkor - tették hozzá - az utazók akár úgy is dönthetnek, hogy maradnak a vízumnál. Az ugyan mintegy 21 ezer forintba kerül, de tíz évre érvényes, míg az ingyenes ESTA csak kettőre, illetve az útlevél lejártáig.
A 90 napnál hosszabb időre érkező látogatóknak, továbbá a tanulni vagy dolgozni szándékozóknak továbbra is vízumra lesz szükségük. Az ESTA körül egyelőre nyelvi kérdőjelek vannak. Fokozatosan fejlesztik fel azon nyelvek számát, amelyeken a regisztrációs rendszer elérhető lesz. A cseh máris köztük van, a magyar még nincs. Ugyanakkor ez a vízummentességet önmagában kevéssé érinti, legfeljebb az angol nyelvben kevéssé járatos utasnak kellemetlen.
Feltehetőleg Bush azért jelentette be a konkrét időpont megnevezése előtt a vízummentességet, mert november 4-e, az elnökválasztás után már nem kíván nagyobb politikai bejelentéseket tenni.
Újabb fal szűnik meg
- Újabb falat bontottunk le - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Bush elnök bejelentését követően. "Fontos, hogy az Egyesült Államok és Európa, az Egyesült Államok és Magyarország közösen alakíthassa a jelent és a jövőt. Hogy így tehessen, ahhoz kell a személyek, a gondolatok, a tudás szabad mozgásának ezen nagyobb lehetősége" - hangsúlyozta a miniszterelnök videoüzenete.
- A vasfüggöny utolsó darabját vágtuk át - mondta pohárköszöntőjében Göncz Kinga külügyminiszter is tegnap a budapesti amerikai nagykövetségen rendezett ünnepségen. Bush elnök bejelentése után Göncz kifejtette: az amerikai-magyar együttműködés új dimenzióval, emberi dimenzióval bővült, mely hozzájárul ahhoz, hogy szorosabb legyen a két ország kapcsolata. A külügyminiszter idézte Condoleezza Rice amerikai kollégáját, aki a múlt héten elmondta Göncz Kingának, szerinte a vízummentesség jelentősége, hogy Magyarország igazi partner, szövetséges és barát, és az Egyesült Államok a vízumprogrammal akarja ezt kifejezni. A külügyminiszter többek közt megköszönte April Foley amerikai nagykövet elkötelezettségét. A nagykövet asszony magyarul köszöntötte a diplomatákból és újságírókból álló egybegyűlteket, és kifejezte örömét, "hogy végre elértük közös célunkat". (Z. E.)
Az EU számára elfogadhatatlan, hogy az amerikai állampolgárok vízum nélkül léphetnek az EU területére, míg nem minden uniós polgár teheti meg ugyanezt viszonossági alapon. Brüsszel sürgeti Washingtont, hogy terjessze ki a vízummentességet az egész EU-ra, máskülönben válaszlépésként vízumkötelezettséget ír elő a diplomata és szolgálati utazások esetére.
Ezt mondta tegnap Michele Cercone, az igazságügyi biztos szóvivője, aki egyben utalt arra is, hogy egyes uniós tagországok egyezkedése az Egyesült Államokkal korábban nagy vitákat váltott ki, főként az átadandó adatok körét illetően. Emlékeztette rá: a vízumkérdés rendezése részben tagországi, részben közösségi hatáskörbe tartozik. A hatásköri nézeteltéréseket a tagországok már feloldották.
A régebbi tagországok, azaz a tizenötök közül Görögország, a Magyarországgal együtt felvettek közül pedig például Lengyelország hiányzik még a vízummentesek köréből. (Brüsszeli tudósítónktól)
