Amikor Szerbia, Montenegró és Macedónia polgárai tavaly decemberben vízum nélkül léphették az uniós határt, Albánia és Bosznia-Hercegovina lakói bizonnyal nagyon csalódottan vették tudomásul, hogy kormányaik nem teljesítették a feltételeket. Nem tudták az emberek kezébe adni a biometrikus útlevelet, s nem nyújtottak garanciát Brüsszelnek, hogy hatékonyan fellépnek az illegális bevándorlás és a szervezett bűnözés ellen. Ám tavasszal az Európai Bizottság már úgy ítélte meg, hogy e két ország is felzárkózott, azaz érdemes elgondolkodni a vízummentesség megadásán. A térségben ebből a szempontból így Koszovó magára marad.

A Balkán felé terjeszkedni óhajtó, a térség jogállami és gazdasági felzárkózását ösztönző unió elsősorban az emberi kapcsolatok elmélyítésére, a polgárok megnyerésére, s ezen keresztül a további reformok előmozdítására használja e könnyítést. Az Európai Parlament, amely e héten plenáris ülésen vitatta meg a kedvezmény engedélyezését, nagy többséggel adta beleegyezését. A szocialista Tanja Fajon, a kérdés törvényhozási felelőse azt hangoztatta: nem a politikai eliteket ajándékozza meg az EU, hanem inkább lebontja az embereket elválasztó vízumfalakat.

- A vízummentesség kérdése Európában sem kiváltságnak, sem diplomáciai gesztusnak nem tekinthető. Kölcsönös kötelezettségvállaláson alapul, hogy politikai céljainkat biztonsági tényezők nem kockáztathatják - mondta Gál Kinga (Fidesz) a brüsszeli vitában, s hozzátette: a következő generációk, a fiatalok számára a vízummentesség az európai jövő ígéretét kínálja, s ez a kilátás segíthet hozzá a megbékéléshez.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő azt hangoztatta, hogy a vízummentesség megadásának és a taggá válásnak nincs és nem is lehet más feltétele, mint a feltételek teljesítése. Ám megjegyezte: elfogadhatatlan, ha a kritériumok teljesítésének elfogulatlan értékelése helyett belpolitikai megfontolások befolyásolják a kormányok lépéseit. Arra célzott, hogy egyes tagállamok „biztonsági problémákra” hivatkozva próbálják megtorpedózni a küszöbön álló kedvező döntést.

Megfigyelők szerint a kormányokat képviselő Tanácsban vita robbanhat ki, miután feszültség keletkezett a Bizottság és Párizs között a Romániából és Bulgáriából tömegesen Franciaországba érkező romák kiutasítása miatt. A minap a Financial Times azt írta: félő, hogy emiatt Párizs sok uniós kérdésben kevésbé lesz együttműködő partner.