Vízum nélkül jönnének az oroszok
Lengyelország külön javaslattal élt, mely szerint nem lenne szabad a posztszovjet térség azon államait kizárni a vízummentes országok köréből, amelyekhez az uniónak különös érdekei fűződnek, így például Ukrajnát. Ennélfogva ezt a lehetőséget is napirenden kell tartani az orosz vízummentesség ügye mellett. Abban az érintett uniós külügyminiszterek egyetértettek, hogy mindennek valóra váltásához Moszkvának meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Új bioelektronikus chippekkel felszerelt útlevelet kell bevezessen állampolgárai számára, és meg kell reformálnia eddigi határellenőrzési gyakorlatát.
Alexander Stubb finn külügyminiszter az ülés után pozitívumként emelte ki a németek támogatását a könnyítés mellett – Berlin eddig határozatlanok voltak a kérdésben. Az ötlet azonban nem nyerte el minden állam feltétel nélküli tetszését: Stubb lengyel kollégája, Radek Sikorski szerint a Keleti Partnerség résztvevőit (azaz Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Grúziát, Moldovát, Örményországot és Ukrajnát) szintén be kellene vonni.
Korábban Grúzia évekig panaszkodott, hogy az addigi megállapodásoknak köszönhetően az orosz útlevéllel rendelkezők - így az abházok és dél-oszétek is - könnyebben utazhattak be az EU-ba, mint a grúzok, véleményük szerint „aláásva" ezzel a kis kaukázusi ország területi integritását. Az ukránok nemtetszését is kiváltotta, hogy a demokratikus átalakulás érdekében tett erőfeszítéseiket semmivel sem jutalmazta Brüsszel.
Egy, a varsói Báthory István Alapítvány által készített felmérés szerint a 2007-ben elért schengeni tagság által megkövetelt szigorú szabályok miatt a lengyelek 73 százalékkal kevesebb vízumot adtak ki fehéroroszoknak, mint korábban. Egy több ukrán civil szervezet által öszeállított felmérés szerint a vízumért folyamodókat sorok, napokig tartó késések, rejtélyes különdíjak és magyarázat nélküli elutasítások várják. Hogy az ajánlatért cserébe Brüsszel elvárja-e Moszkvától a vízumkötelezettség eltörlését az összes schengeni tagállammal, így Magyarországgal szemben, arról egyelőre nincs külön konkrét információ – mindenesetre a jelenleg érvényben lévő, 2007 megállapodás szerint a vízumok kiadása „a kölcsönösség alapján" történik.
Egyébként az EU-ban eddig Olaszország volt az orosz vízummentesség eddigi legfőbb szorgalmazója. Franco Frattini külügyminiszter már a múlt évben hivatalosan is felvetette, itt az ideje változtatni az eddigi gyakorlaton. Idén januárban a kezdeményezéshez csatlakozott az uniótag Spanyolország és a NATO-tag Törökország, amely utóbbi nyilvánvalóan azt reméli: ha előrelépés lesz a vízumügyekben Oroszországgal kapcsolatban, akkor ettől saját hasonló elvárásai is előbbre jutnak.
Török öröm
Törökország éppen csütörtökön üdvözölte, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök látogatása keretében eltörölték a két ország közötti vízumkényszert, és új szabályozás bevezetéséről írtak alá megállapodást. Az új rendelkezés értelmében a két ország állampolgárai egyszeri alkalommal 30 napig tartózkodhatnak a másik országban vízum igénylése nélkül. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter történelmi lépésnek nevezte a megállapodást a Habertürk televízióban.
– Már ezen a nyáron jöhetnek hozzánk orosz turisták anélkül, hogy vízumkorlátokba ütköznének - mutatott rá a tárcavezető. Megnyílik az üzletemberek előtt is az út a másik országba, ami jelentősen hozzájárul a két ország kapcsolatainak a fejlődéséhez - fejtette ki a nyilatkozó. Szerinte az utóbbi öt évben a török-orosz kapcsolatok légköre lényegesen javult, és ez mindenképpen hozzájárul a Balkántól Kínáig terjedő térség stabilitásának a megszilárdításához. Davutoglu kifejtette: az orosz elnök látogatása és az aláírt gazdasági együttműködési megállapodások sokasága jelentős lendületet ad a török gazdaság fejlődésének. A török külügyminiszter végezetül hangoztatta, hogy a török-orosz együttműködés modellértékű az eurázsiai régió államai számára.
