Vízre szállt Kína első repülőgép-hordozója
Szolgálatba helyezték Kína első repülőgép-hordozó anyahajóját – jelentette be kedden a pekingi védelmi minisztérium. Ahogy az átadási ceremóniára kiadott közleményében a tárca megjegyezte, a Liaoning és a többi, megépülésre váró anyahajó kulcsszerepet játszik a kínai haderő modernizálásában. A hivatalosan Dalian kikötőjében vízre bocsátott repülőgép-hordozót egyelőre csak kiképzési feladatokra használják, de Wen Jiabao miniszterelnök a ceremónián azt mondta, hogy a Liaoningnek még „nagy jelentősége lesz”, és „okot ad majd a nemzeti büszkeségre”. Peking éppen egy diplomáciai háború közepén áll Japánnal a vitatott hovatartozású Szenkaku- (kínaiul Diaoyu-) szigetek miatt, de a Dél-kínai-tengeren több más környékbeli országgal is van területi vitája.
A nevét a korszerűsítési munkálatok helyszínéről, Liaoning tartományról nyert repülőgép-hordozó 300 méter hosszú. Peking 20 millió dollárért Ukrajnától vette meg, és bár először arról volt szó, hogy úszó kaszinót csinálnak belőle, tavaly júniusban jött a bejelentés, hogy repülőgép-hordozó épül. A Varjag (Varég) osztályú anyahajót eredetileg még a szovjetek kezdték el építeni a nyolcvanas években, de végül befejezetlenül adták el az ukránoknak.
Repülőgép-hordozóval rendelkezni meglehetősen exkluzív dolognak számít a világon. Klubtag az ebből a szempontból is abszolút erőfölényben lévő Egyesült Államok, amely 11 anyahajóval szelheti a habokat, utána Olaszországnak kettő, Oroszországnak, Franciaországnak, Indiának és Spanyolországnak pedig már csak egy-egy van. (A britekéről, a HMS Illustriousról csak helikopterek tudnak felszállni, de két másik éppen készülőben van – ahogy Indiának is.)
A Varjag után feltételezhető, hogy hasonló sorsra jut két másik exszovjet repülőgéphordozó, a 24 ezer tonnás, 274 méter hosszú Kijev és a Minszk is. Ezeket Kína szintén a kilencvenes évek végén vásárolta meg. A hivatalos bejelentés róluk úgy szólt, hogy a hajók az északkelet-kínai Tianjin, illetve Shenzhen dél-kínai kikötőváros vidámparkjának fő attrakciói lesznek.
Szakértők szerint a Liaoninget hadászati szempontból egyelőre nem lehet túlságosan komolyan venni – még nincs is rajta bevetésre küldhető repülőgép –, de ékesszólóan jelzi, hogy Kína milyen elszántan lépett rá a korszerű hadsereg kialakításáig vezető útra.
Haderőfejlesztésre minden évben milliárdokat költ a távol-keleti nagyhatalom. Tavaly januárban fényképek szivárogtak ki Kína saját fejlesztésű lopakodó vadászgépéről, a Chengdu J–20-ról, amely állítólag már túl van a próbarepüléseken, és állítólag 2017-től fog hadrendbe állni.
